Tavaly nyáron rábukkantam egy titokzatos és nagyon hangulatos stégre Balatonszárszón futás közben. Gyorsan összebarátkoztunk Roboz Lacival, aki 40 éve építette ezt 4 barátjával. A stéget már közösen használjuk, tartjuk karban stb. és közben összebarátkoztunk. Így ismertem meg egyik lányát, Roboz Katit, aki rózsák, hortenziák iránti szerelmével és mérhetetlen, alapos tudásával teljesen lenyűgözött. Kedves, okos, segítőkész lány. Én imádom és a rózsái is. Szeretetéért verseng az egész kertje, majd meglátjátok!
Roboz Kati (R.K.): Nem csinálom azért ezt ám olyan véresen komolyan, naptárt vezetve, csak ösztönösen. Az látszik, ha egy növény nem érzi jól magát, baja van. A rózsa azonnal reagál. A lesárgult, megbarnult levelekkel egyértelműen mutatja, hogy az ott gomba. Nem is csoda ennyi eső után, ami itt augusztusban volt. Csoda, hogy nem kopaszodott fel.
Takács Kata (T.K.): Hogy jött neked ez a rózsa szerelem?
RK:-Eleve onnan indult, hogy a nagyi nagyon szerette. Ő kezdte el építeni a nyaralót a 70-es évek elején. Anyukám akkor még pályakezdő volt, nem tudott eleinte bekapcsolódni. Apránként épült, bővült, sok évig elhúzódott. Eleinte kis haszonkertet képzelt ide, nem díszkertet. Aztán ismerősöktől kaptunk mindenfélét, pl. ezt a 40 éves fügebokrot, nyírfacsemetéket (azok már nincsenek sajnos), fenyőfákat. Diófát is, mert kert nincs anélkül. A nagyi nagyon szerette a rózsát is. Balogh Katalinnak hívták, fiatalon megözvegyült. A férje vadászpilóta volt. Nehéz élete volt.
Budapesten a Madárhegyen volt egy kis gyümölcsöse, de azt nem tudta már csinálni. Mindig ide jártak a Balatonhoz a siófoki minisztériumi üdülőbe, vagy a kenesei honvédségi üdülőbe, mint hadiözvegy. Ott beleszerettek a Balatonba és az álmuk valóra vált, a parcellázáskor tudtak telket venni. Annak idején még tehenek legeltek itt a József Attila parkban. Sárgabarackot, őszit, almafát, kis körtefát ültetett, ami még mindig terem, nagyon vigyázok rá. Kálmán körte, nagyon finom.
Beiratkozott a kertészeti egyetem aranykalászos mesterképzésre és le is vizsgázott. Aztán jött a rózsa szerelem. Jó néhány tő már nem él abból.
TK:-Mennyi ideig él egy rózsa?
RK: Akár 100 évig is, fajtafüggő. Akkoriban csak kommerszebb rózsákat lehetett itthon beszerezni, magyar fajták (persze lehet az erős és szép is). Akkor nem volt szempont, hogy mennyire edzett az adott rózsa. Nem is értettek annyira hozzá. Az volt csak a szempont, hogy milyen színű, fajta stb. A megelőző munkákat, metszéseket kora tavasszal kell megtenni. (az angol rózsák pl. nem szeretik a túlmetszést, a damaszkuszi rózsák megint mást szeretnek, a portland rózsák is mást). De ez nyaraló volt, nem élt itt a nagyi, hogy lássa napra készen, milyen gondoskodás kell. Időben nem tudunk lejönni mi se és elkezdeni a megfelelő időben a kezdeti munkákat, nincs olyan jó fűtés. Mire ideérünk a melegedéskor, elkéstünk.
TK:-Hát igen, a természetben mindig vannak új kihívások, mindig történik valami, ami nincs betervezve. Arra reagálni kell.
RK:-Persze, lehet, h az a bokor pl. két hónappal előbb kezd hajtani, mert az későibb. Ami júniusban virágzik, időben el kell kapni. Sokan csak júliusban virágoznak, addig csak a hajtásrendszerüket nevelgetik. Annyira mások és széles a szórás, hogy anyu nővére és férje is éveken keresztül csinálták ezt erőn felül is, de mindig el voltunk késve. A nyaralónál erősen beszűkültek.
TK:-A növényvédelmi eljárásokban van, amit te már máshogy csinálsz? Van újgenerációs felfogás?
RK:-Én annyiban csinálom talán másképpen, hogy ebben a szar talajban, ami rossz vízáteresztő képességű, agyagos talaj a tápanyagpótlás nagyon fontos. Ez fontosabb, mint bármilyen növényvédelem. Az agyagos talaj a rózsanak pont jò, de ez itt tápanyagszegény, mivel a gazdák itt kukoricát és krumplit termesztettek és az köztudottan kizsigereli a talajt. Ezért fontos a tápanyagpótlás. Es szerkezetileg a porhanyósítàs lsd. kapálás.
TK:- Neked milyen tápanyagpótlás jött be?
RK: -Hosszú évek óta vegyesen csinálom. A tél folyamán műtrágyát szoktam széthinteni. Magasabb kálium, foszfor, vaskelát tartalmút keresek, ami a rózsáknak fontos.
TK: Mikor?
RK-Például novemberben. A növény tövéhez. De sajnos olyan száraz telek vannak évek óta, így ez a bemosó műtrágyázás nem működik. Tavasszal nagy tételben vásárolom a tehéntrágyát.
TK:- Én ezt ingyen hozom az állatsimogatóból itt Szárszón. Egy edényben letakarom, felöntöm esővízzel, állni hagyom és ezt hígítva adom a növényeknek.
RK:-Nyáron is folyamatosan trágyázok. (havonta egyszer). De vettem specifikus David Austin trágya-mixet, kifejezetten az angol rózsákra. Gyakran kikérem Pfeiffer Ibolya tanácsát a facebook rózsás csoportjából. Ő profi. Azt tanácsolta, vegyek egy nagy tartályt, abba gyűjtsek csalánlevelet, ha tudok fekete nadálytövet és gyermekláncfüvet is. Ezt jól összevágva, vízzel felengedve szuper trágyalevem lesz.
TK-Na, az büdös.
RK:-Embertelen.
TK: De működik?
RK:-Igen. Két hetente hígítva adagolom az öntözővízzel. (fele fele arányban). Van olyan rózsám, amit 3 éve ültettem, ami még virágot nem hozott. Gyengébb tő lehet, érzékeny fajta is. Kúraszerűen locsoltam, fantasztikus virághozama volt. Szépen megmutatta magát. Végre látom, hogy az a fajta, amit vettem. Lehet, hogy más már rég kiásta és kidobta volna. De én tutujgattam, öntözgettem. Különös figyelmet igényel és ez a csalánlé működött.
TK-Metszeni mikor metszed?
RK- Tavasszal szisztematikusan végigmetszem. A futórózsáknál inkább csak alakítómetszést csinálok, csak formázom. Csak azt vágom vissza, ami nekem már kezelhetetlen magasságban van. Az öreg töveket akkor metszem meg jobban, ha vissza akarom fiatalítani a tövet. Azt is meg szoktam csinálni, de nem minden évben, azt nem szabad. A nagyi öreg rózsája idén már harmadszor virágzott emiatt.
A bokor rózsáknál az angol fajtákat óvatosan csinálom, még én se tapasztaltam ki. Virág után az első oldal elágazó levélrészt megkeresem, ahol az első 5 levelű van. Efölött elvágom. Működik a dolog, egész nyáron virágoztak a rózsáim.
Hátul van egy olyan futóm, ami idén 3,5 métert nőtt. 20 méteres lesz kifejlett korára, nagyon nagy növekedésű. Szeretném, ha ezt a kerítést a rózsák benőnék és itt egy virágos fal legyen nekem.
64 tő rózsám van.
TK:Tudod esetleg tematikusan, hogy ebből a 64-ből mennyi a tearózsa, történelmi rózsa stb?
RK:-Egyetlenegy tearózsa van. Kevésbé szeretem, nem olyan ellenálló, mint a történelmi fajok. Érzékenyek, kényesek. Százszor többre tartom a történeti fajtákat, amit már az 1800-as évben nemesítettek. Azok tudnak valamit.
TK: Azt mikor ültessem?
RK:- Már most ültetheted, ősszel kell a fagyokig. Van egy szuper rendes fickó, Sven Stange nevű német pacák, nagyon rendes. Precízen küld jó minőséget. Most van az ideje. 1 tő olyan 8-10 euró között van. Budán 10 ezer körül van egy tearózsa. A német pacáknak nagyon szép történelmi választéka van.
TK:- Belelkesítettél! Akkor a történelmi, ha jól értem mutatós és kevésbé érzékeny.
RK:- Sokkal. Nekik pont az a lényegük, hogy megélnek a saját lábukon, ha jó a klíma és a talaj. A legcsekélyebb gondozást igénylik, permetezni se kell szinte.
TK: Képzeld, az egyik barátom a Balaton északi partján szokott nyaralni és oda szeretne ültetni olyan növényt, ami kibírja gondoskodás nélkül úgy, hogy egy évben csak egy-két hét az, amit vele tudnak tölteni, ránézni stb. A rózsára gondolt, de én lebeszéltem róla, kiindulva a saját tapasztalataimból. Az igazán szép rózsa törődést igényel. A történelmi fajta se lenne jó esetleg?
RK: -Na most a történelmi rózsát is kell gondozni valamelyest, figyelni hogy növekedik, hogy reagál miegymás. Ezeknél a tearózsáknál az a legnagyobb baj, hogy ezeket kéthetente kell permetezni, baszinázni, másképp elpusztulna. A történelmit is ugyanúgy kell metszened, tápanyaggal ellátnod, célszerű öntözni is, de ezen kívül vígan elvan. A tetű pl. ugyanúgy kikezdi ezt is. De nem mindegy, hogy éveken át kornyadozik a gombától vagy azért összességében szépen cseperedik.
A lengyeleknek vannak nagyon jó webáruházai és a hollandoknál, franciáknál is elképesztő fajtaválaszték van. A kaposvári ismerősöm, Ibolya már szinte a világ minden pontjáról rendelt már.
TK:- Magyarországon nincs jó?
RK:-Nagyon kevés van, megbízhatatlanok. Nem azt küldik, amit rendelsz. Én nem is tudom, hányszor csalódtam. Legalább 5 vagy 6 növényemet elcserélték. Nem azt kaptam, amit kértem. Ez azért nem mindegy, mert elültetem és az a szerencsétlen már kezd begyökeresedni, fejlődni és rájössz, hogy vaszki, ez nem az. Mikor szín és növekedési forma szerint választasz, ez nem mindegy. Hoppá, akkor az nem is egy futó, csak egy sima bokor. És akkor megy a vazmegelés, hogy akkor most minek ültettem oda a kerítés mellé? Fogja a helyet egy olyantól, ami odavaló. Mert ha kiásnám, az egy sokk lenne a növénynek, nincs szívem hozzá, hogy bántsam.
A legtöbb rózsa amúgy futóként is nevelhető, mert erőteljes növekedésű. Mindegyik meghálálja, ha van egy kis támasz.
TK:-Én mondjuk egy fa mellé ültettem egy futót. Az növekszik, de azért ki kell kötnöm.
RK:-Vannak olyan fajták, amit simán fel tudnál futtatni a fára is. Csak számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy ha nagyon közel ülteted, nemcsak a lombozata fog egybe nőni, hanem a gyökérzete is.
TK.- Ez a fa már csak egy tartófa. Nem él.
RK.:-Akkor jó, mert nem jó, ha versengeniük kell egymással, hogy a tápanyagot felvegyék.
TK.:-Egy másik ismerősöm Zamárdi mögött, Lullán vett egy telket házzal. A gyönyörű somogyi dombtetőn. Szép kilátás van és kis szél. Ő szeretne oda egy pergolát rózsával befuttatni. Milyet ajánlanál neki?
RK:-Nagyon sok szép van. Azt kéne eldöntse, hogy milyen színt szeretne. Mert láttam gyönyörű képeket pl. a “Ghislaine de féligonde” sárga rózsáról, ez is történelmi fajta. Hatalmasra megnő és bőségesen virágzik. Erős, jó fajta. Több ismerősömnek láttam a kertjében, kifejezetten alkalmas pergolákra.
TK:-A rózsák felhasználásáról mit tudsz? Kipróbáltál már esetleg valamit?
RK:-A rózsavizet nagyon szeretem, nagyon finom. Meginni is. Egy rózsaolajos valamit is szeretnék. Jó illatú, de aranyárban mérik. Bulgáriában csinálják, damaszkuszi rózsákból készítik a jelentős részét. Azt kipróbálnám, az nagyon finom. A rózsaszirom kandírozása is egy nagyon jópofa dolog és a rózsachips is. A lekvárja is nagyon finom.
TK: Mit mondanál egy most kezdő laikus, lelkes amatőrnek, mint én?
RK: Azt, hogy ne keserítse meg a saját életét azzal, hogy olyan fajtákat választ, ami igényes és problémás. Legyen a kert egy öröm, feltöltődés. Ha állandóan azon kell tipródjon, hogy milyen vegyszert kell vennie, hogy a növénye életben maradjon, az nem jó. Sokkal nagyobb öröm és boldogság, ha tudsz gyönyörködni benne, hogy jönnek a kertedbe az énekes madarak, méhecskék legelni.
Felhívnám a figyelmet pl. Geschwind Rudolf fajtáira, ami sajnos Magyarországon elfeledett fajta. Nagyon kevés kertben található meg. Ő nemesített rózsákat. Olyan fajtákat nemesített, ahol vadrózsákat keresztezett nemes rózsákkal és olyan hibrid fajtát alkotott, ami nagyon edzett, ellenálló. Kifejezetten ráfókuszált arra, hogy a rózsa minél inkább fagyálló legyen. A legkevesebb fagysérülése legyen. Geschwind Rudolf Teplitzben született. Valahol Észak-Magyarországon volt főerdész. Hosszú éveken keresztül élt itt és itt szeretett bele a rózsákba is. Minden szabadidejét a rózsakertjének és a rózsanemesítésnek szentelte. Felvidéki, német származású volt, aki szerette országunkat, a gyerekeit is itt neveltette. Gyönyörű, páratlan fajtákat csinált. Méltatlanul elfelejtették, zseni volt. Most néhány geschwind rózsát, meg pár damaszkuszit, galíciait szeretnék még a kertembe. Ezeket ő is alapul vette a nemesítés során.
Zólyomban van az arborétumban egy gyönyörű szép Geschwind gyűjtemény.
A következő cikkemben Roboz Kati tiszteletére összeszedem a felhasználási eljárásokat, fajtafelosztást, klasszikus rózsakerteket.
Közben Kati hatására én is beléptem a magyar rózsatársaságba, megyünk a tétényi rozáriumba a társasággal együtt, onnan majd tudósítok. Biztosan a látvány is fantasztikus lesz és az a sok nagy tudású rózsakedvelő ember társasága is. Közös szenvedély. Kati hatására új fajták érkeznek a kertembe, másként látom a kertészetet is. Hálás vagyok neki és szeretem is nagyon 🙂
Katival még találkozunk, beszélgetünk a hortenziákról is. Itt találjátok Kati által emlegetett remek rózsás linkeket:
http:/www.rosenhof-schultheis.de
http:/wurzelshop.rosen-stange.de
A kertről, rózsákról a képeket Roboz Kati készítette. A portré színvonalából következik, hogy azt én. Pardon 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: