A héten Felsőtárkányban voltam életmód táborban. Ezért ezt a cikket Juditnak, Noéminek és Katának ajánlom sok szeretettel, akikkel együtt bandukoltam kőfejtőtőt tóig az erdőn át és részesei lehettünk együtt az erdőnek is.
A természetgyógyászathoz kellett, az pedig a fitoterápiához, a gyógynövényekkel való mélységes szerelmemhez. Erről beszélek bőven a www.fuveskata.cafeblog.hu-n, most maradjunk a gyökereknél… azaz talajnál, az erdei rétegeknél és az erdő fantasztikos mikrokultúrájál.
Szóval ott Felsőtárkány szélén, az erdőben volt a szállásunk, minden előadás előtt és után kirándultunk. Ott kezdtem a reggelt, kibandukoltunk ebéd után vagy helyett és az estét is egy jó sétával zártuk. Nem is tudom, hogy fogom újra itt Budapesten a reggelt kezdeni, olyan nagy boldogság volt reggeli előtt kirándulni, hallgatni a csendet illetve a rengeteg madarat, állatot. a Bükk a legnagyobb kiterjedésű hegyi, erdős nemzeti park. Nem tudom elmondani, micsoda öröm volt akár egyedül ott bandukolni, vagy barátaimmal átbeszélgetve, gyönyörködve benne. Ma reggel elköszöntem, reggel egyedül masíroztam, nem is tudtam, merre menjek, aztán az élet megmutatta. Álljak meg, nézzem az édes fakopáncs kolóniát, ahogy hancúroznak, hallgassam, mennyiféle madár mondja a magáét. Nekem ez nagyon elsöprő élmény volt, adta magát a természetes hívás egy erdei meditációra. Ünnepi búcsú volt. Hiányzik nagyon.
Az erdei talaj és lombkorona áldásos hatását nem csupán ott helyben fejti ki, de az ökoszintézis része. A jövőnk záloga. Nagy erőkkel kéne összefogni, védeni esetleg menteni azt. Elemi kötelességünk lenne. Sajnos a jelenlegi klientúra pont széllel szemben teszi dolgát, fákat irt ki mélygarázsnak, parkolónak használva a területet, illetve másra. A természetvédelem irányítása is komoly veszteséget él meg, így nagyon fontosak a helyi kezdeményezések, például az erdőmentők áldozatos munkája, ahova én is jelentkeztem önkéntesnek, jövőre segítő koordinátornak tanulok náluk, hogy minél többet tehessek az erdőért, természetért, a gyógynövények gyűjtése (és magam, a családom) miatt sokat vagyok/leszek az erdőben. Arról beszélve, hogy nem csupán alkotótáborokat tartok a gyerekeknek a természetben, hanem hathatok a gondolkodásukra a természetvédelemmel, erdővédelemmel, permakulturával kapcsolatban (bár ők másként gondolkodnak már, nagyon jó a tapasztalatom ezzel kapcsolatban, én fogok igazán tanulni tőlük 🙂 ) :
Az Alapítvány fő tevékenységei közé tartozik: a tudatos fogyasztás oktatása és tájékoztatás, az erdő- és vadállat védelem, valamint az erdők rehabilitációja erdőgondozással, faültetéssel és szemét eltávolításával.
Az Erdőmentők küldetése, hogy segítsenek a Természetnek begyógyítani a civilizáció ejtette fájdalmas sebeket.
Vagy a Sóstói-erdő fabeültetéses programjához is lehet csatlakozni:
Olyan komoly összefogás és egymást segítése kéne nekünk is, hogy tudatosabban, szebben, élhetőbben éljünk, mint az erdei ökoszisztémában. Lehetne akár az példa a közöny, nemtörődömség helyett. Elemi érdekünk lenne. Fontos lenne a biodiverzivitás itt is, a sokféleségünk kamatoztatása. A politika régóta nem tud/akar megoldásokat találni, mint ahogyan a civil szervezetek sem igazán hatékonyak ebben a nagy problémában. Helyi rendszerszintű változás kéne vagy Takács-Sánta András szavaival élve a kisközösségek szelíd ökológiai forradalma. Ehhez rengeteg értékes és izgalmas tudásanyagot gyűjtöttek össze a Kiutak c.portáljukon, nézegessétek!
Érdemes ezt az okos ökosziszémát kertünkbe is bevinni, megismerkedni a permakultúra csodálatos erejével, hatásaival. Idézek is a Gaia kertje könyből, ami valami fantasztikus élmény volt nekem is:
„A szukcesszió szinte mindenütt erdővel végződik. Minden kert erőteljesen próbál erdővé nőni. Csak a fűnyíró és metszőolló akadályozza meg az erdőt a hatalomátvételben. Mért harcolunk az erdő felé tartó szukcesszió ellen? Dolgozzunk inkább együtt a természettel többszintes erdőkert kialakításán” – Toby Hemenway.
„A fákkal teli erdőkerttel szövetségesül nyerhető a bolygó legerősebb és legtermékenyebb növényzete, a növényvilág arisztokratája” – Toby Hemenway.
Az erdőkert nem egy erdő, amit kertként használunk. Az erdőkert egy kert, amelyik úgy működik, mint egy erdő.
Az erdőkert egy ökoszisztéma, egymásnak kölcsönösen előnyt nyújtó növények és állatok közössége, amelyet emberi élelem megtermelésére használunk. Egy – ember által kigondolt és aprólékosan megtervezett – vegyeskultúra, ahol az árnyéktűrő növényeket a fényigényes gyümölcsfák árnyékába, a fénykedvelő lágyszárúakat és cserjéket pedig a fák közötti tisztásokra telepítjük. Az így kialakuló háromszintes növénytársulásban létrejöhet a természetes életközösségekre jellemző ökológiai kapcsolathálózat (tápanyag körforgalom, kártevők és természetes ellenségek közötti természetes egyensúly). A háromszintes lombfelület napfénykihasználása jobb, az összes betakarítható termés nagyobb.
Ennek a rendszernek elengedhetetlen részét képezi a vegyes takarónövények használata és rendkívül fontos, hogy minél kevesebbet forgassuk a talajt. Ez azt jelenti, hogy minden körülmények között próbálunk minimalizálni bármiféle fizikai műveletet. Azonban, amikor az ember elkezd dolgozni egy földterületen, ott általában hihetetlen mennyiségű gyommal találkozik. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a gyomok a természetben szolgáltatásokat nyújtanak, vagyis a megjelenő gyomflóra a terület ökológiai egészségét próbálja meg helyreállítani, valamint gyarapítani a szerves anyag mennyiségét az adott talajban. Minél kizsákmányoltabb egy föld, annál invazívabb gyomok jelennek meg rajta, mert a természet a legerősebb helyreállítókat küldi a rendszerbe.
Azt a cél, hogy a takarónövények lássák el azokat az ökológiai szolgáltatásokat, amelyeket egyébként a gyomok végeznének, vagy próbálunk versenyt létrehozni azáltal, hogy olyan takarónövényeket vetünk, amelyek az adott terület gyomflóráját szorítják vissza. Trágyázásra, tápanyag-utánpótlásra szükség van mindaddig, amíg ki nem alakul a talajban a termékenység.
A talaj folyamatos mulcsozása és bolygatásának (felásásának) elhagyása gazdag talajéletet eredményez. Nitrogénmegkötő növényeket alkalmazhatunk trágyázás helyett. vannak benne nagyobb és kisebb fák, bokrok, sok-sok évelő lágyszárú és kúszónövények. A fák ritkán állnak, így sok-sok fény jut az alsóbb szintekre. Benne a növények szinte mind ehetőek, de legalábbis hasznosak valami módon nekünk, vagy a rendszernek. A különböző növények társításának energetikai jelentősége van.
Más szavakkal, az erdőkert egy élelmiszertermő ökoszisztéma, egymásnak kölcsönösen előnyös növények és állatok olyan tudatosan tervezett közössége, amelyet emberi élelem termelésére szántak. Az erdőkert az élelemfélék sokaságánál többet is nyújthat. A hét leggyakoribb haszna: Élelmiszer, energiaforrás, rostanyag, takarmány, trágya és gyógyászati alapanyag.
Nagyon jó ökoszisztémás gazdálkodást mutat Dóra Melinda Tünde is a Kertkaland című könyvében, ami szintén az egyik kedvencem:
hasznos oldalak:
https://www.facebook.com/Permakult%C3%BAra-256509997796920/
jó programokat, információt hoznak ők is:
https://www.facebook.com/permaculture.hu/
talajmegújító közösségek pl.:
https://www.facebook.com/groups/2346000598748619/
vagy Baji Béla értékes tapasztalatait itt hallgathatjátok meg (több videót találtok tőle, például nagyon jó gondolatokat a vízelvezetés, vízgazdálkodással is):
Mikor hazajöttem a férjem, szerelmecském egy könyvvel várt, amit Patesz barátunk küldött nekünk, érdekes az élet, hogy pont most. Első könyve után most Kolár-Kelemncz László most újabb természetírásokban mutatja meg, hogyan találkozik az ember a természettel, hogyan működik az ember a természetben, és végső soron azt is: mi a természetes az emberben.
Az meg pláne, hogy a fiam is egy ilyen videót mutatott, amit Beni barátja küldött. Hitelesség végett ideteszem, egyszerű, mint a faék, de a kamaszoknak jót szórakoznak rajta:
Az már természetes, hogy én ezzel a könyvvel mentem, ha lesz időm, tudjam ott esténként tovább olvasni.
Hasonló, lelket simogató érdekes könyv ez is:
Esetleg aki nem fél gyomokkal barátkozni, nézegesse a Cser kiadó idevágó könyvét:
Én szeretem a kertemben a hasznos gyomokat. A gyógynövények szerelmeseként kitüntetett helye van a csalánnak, pitypangnak, galajnak, katángnak stb. is. Nem értem a rengeteg költséggel, túlfogyasztással életben tartott pázsitot, kizsigerelt földet, rossz tervezésű gazdálkodást, felesleges túlfogyasztás. Az önfenntartó, természetes ökoszisztémával működő okos tervezéseket pártolom, minél jobban óvva, vigyázva a humuszt, gazdag, élő talajt. Vigyázva a flórára és faunára.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: