Zen

Rájöttem, ez nekem a zen időszaka a kertben. Semmi nagyobb cicó nincs mögötte, csupán a nyers gyakorlat. Vége a nyári nagy “munkának” a növények és az én részemről is. Most veszünk egy nagy levegőt én is és a növények is. Kiterül a pillanat és megáll az idő. Mert annyit mondunk a nyár után: huh és rálazítunk az őszi nagy munkákra. A kert is csendesebb, elnyílt a nagy hullám, most csak a halkan nyíló, későn érők tükröződnek bennem.

 

 

A nagy csendben a növények és én fejben összegzünk. Mik az idei tapasztalatok. Mit kéne másként, máshogy, jobban, okosabban.

 

 

Ehhez a zenhez tökéletes volt egyedül ott lennem Szofi kutyámmal. Imádok egyedül lenni a kertemben, kis házban. Szöszmötölni, nem szólalni. Csendes elvonulás volt. Minimálisat beszéltem, fürödtünk Szárszó fantasztikus nyugalmában, csendjében. A nap arany melegében, ami ősszel az egyik legnagyobb kincs. A ritmust a harkályok adták, mókusok tornáztak sokan, madarak nevettek a fáról.
Egyszer megtörtem a csendes meditációmat (de akkor alaposan 🙂 ), Győrfy Pista és Margó barátaim áthívtak egy finom rozé fröccsre (Putyi pincészet). Na ebből sok fröccs lett és rengeteg jó beszélgetés. Hálás vagyok érte, bearanyozták a csendes elvonulásomat.
Másnap aztán a realitás is rámköszönt. Nekilódultam  a kertnek. Rengeteget kapáltam, gyomláltam, gereblyéztem.  Felfrissült minden, levegőt kapott, rend lett. Minimális metszést kapott a rózsa, több fajta még újabb hullámot bontott a virágzásnak. Frissítő kis metszést kapott, aki kért és szüksége volt rá.

 

 

Aztán nekiálltam a komposztot szétteríteni a növényekhez. Sétáltam a talicskával körbe karikába. Nagy munka volt ez is, de megérte.
A paradicsomokat újra átkötöttem a karókhoz, nagyot nőttek, ágaskodtak. Rengeteget szüreteltem és még fogok is, ahogy érik. A szőlőt is begyűjtöttem. Málnákat is átkötöztem, amit kellett, ott is lesz egy hullám még, érik az újabb termés.

 

 

 

 

 

Tejes permetet kapott aztán mindenki, hogy a gomba ellen védjem őket.

 

Trágyáztam a múltkor, most nem kellett.
Mindez azért is volt ilyen hirtelen, hétvégét, családot nem megvárva, mert a mocsári hibiszkuszom, amit magról nevelgettem tavasz óta tele volt rüggyel. Sokáig nőtt, illegette magát, de nem nyílt ki míg ott voltam a nyavalyás :-). Muszáj volt az iskolakezdés miatt visszajönni Pestre. De visszarohantam az első alkalmas pillanatban, hogy lássam.  Mert persze, hogy az van, hogy magról pátyolgatom, nevelgetem, heteken át nézem a növekvő bimbót, a virágzásról pedig lemaradok..  (Drága Margó lefotózta nekem az első virágot, míg nem voltam). Hát ez van, egy virágom miatt futottam oda és maradtam pár napot így ősz elején (nyilván a hivatalos közleményben az őszi munkák miatt mentem :-)). És olyan drága szomszédaim vannak, akik minden bolond dologban benne vannak!

 

Aztán minden faxni nélkül kinyílt a szèp őszi kikerics is. El is feledkeztem róla , elbújt, ajándék volt .

 

 

Munka azért volt bőven, meghálálta a kert és a ház is. Szofika fürdött a tóban én pedig úsztam a csendben, zenben, boldogságban.

 

Legközelebb többen jövünk, alma, birs és szilva szüret lesz. A nagy őszi metszések ideje, faültetés, aztán a kert felkészítése a télre.
De hol van az még! Most még élvezzük a csendet, az ősz aranyló napsütését, gyümölcsök, jó bor zamatát. A kitartó dáliák fényét.

 

 

 

 

Breaking news: ez a cikk eléggé megkésve kerül feltöltésre, mert az élet 4 hónap elhivatott elfoglaltságot és egy nagy lelki nehézséget, terhet akasztott a nyakamba, jó is, hogy előtte kifújtam magam egy kicsit, bírtam a terheket reggeltől estig viszegetni, éjszaka forgolódni. . Most letettem a pakkot, felszabadultan rendezem soraimat, apukám egészsége rendeződni látszik. Ültettem végül kakiszilva fát, hortenzia fát, gyöngyvesszőt, fügefát, téliesítettem is őket, persze. A birs befőzésén is túl vagyok, csatnit késztettem belőle. Megértek az óriási szőrös almák, a kert csubbakkái tele pektinnel, szóval jó sűrűk lettek azok a csatnik 🙂

 

 

 

 

Megmostam a szépségeimet és kisütöttem őket. Mennyei illatuk volt!

 

Mikor kisült, kacsazsíron dinszteltem lila hagymát, szórtam bele sót, borot, kis mézet. Került bele két körte, 3 alma, friss rozmaring (kicsi), chilli és egy kis rum, csak az íze végett :-). Fantasztikus illata lett, összeturmixoltam, üvegekbe zártam. Kacsasült mellé pont jó lesz.