Az úgy volt, hogy két öreg almafától (30 évesek, a dió majdnem 100..) meg kellett válnom. Másfél éve húzom-halasztom dolgot, de muszáj volt.Élhetett volna még az öreg dió akár 150 évet is, de olyan kis helyet hagytak neki ültetéskor a növekedésre, hogy nem bírta. Marika, a blogcímadó drága szomszédommal együtt nézegettük, sajnálkoztunk elmúlásán. Ő mondta, hogy 6 méter szabadságot kell hagyni egy ilyen diófának ültetéskor. Valóban, egy ilyen óriásira növő (akár 20 m) fának szellős kert javasolt, ahol van hely a növekedésre. Azért a 100 év is szép, kiszolgált és összefűzött jópár családot, tanúja volt születésnek és elmúlásnak. Nagy kincs egy ilyen fa. A dió jó a magas vérnyomásra, koleszterinszintre, vérrög képződés megakadályozására, E vitaminja erősíti immunrendszerünket, Omega 3 tartalma javítja a szervezet inzulintermelését, szép bőrünk lesz tőle. Azt tartják, ha terhesek esznek, okosabb gyerekük lesz. Biztosan a dió formája miatt is gondolták. Szegény diófám konkrétan meghalt, teste tavaly már diófacincér motellé vált és ráutaló magatartást tett, hogy vagy ránk dől, vagy a szomszédra. Mert ezek a cincérek a beteg, öreg fába mennek és vízszintesen szétrágják. Felvázolták a koordináta rendszert, mi meg ehhez alkalmazkodtunk.
Senki házára esés nem volt jó ötlet, így maradt a gyászfeldolgozás meg az elengedés. Persze nem eszik olyan forrón a kását, mert azt tudtam, azaz madárbarát kerteknél olvastam, hogy ha ki is kell vágni fát, hagyjuk meg a törzsét, hogy tudjanak oda fészkelni még, odvában megbújni a madarak. Az első indokom meg is volt, hogy mégse kelljen teljesen kivágni 🙂 Mivel egy hinta is lóg rajta, adva volt egy minimum magasság az első erős ágig. Aztán egy ponyva is feszült a diófához csatlakoztatva, mert ugye ahol a diófa, ott a fröccsözés alatta, ez tiszta sor. Bővíteni kellett az árnyékon, mert a diófa a végelgyengülés miatt az utóbbi pár évben egyre kevesebbet adott. Szóval sok oka volt neki, hogy a diófa törzse maradjon. Meg például az, hogy majd belehaltam az elvesztésébe, erősen kötődtem a diófámhoz. Mióta az eszemet tudom, olyan kertre vágytam, ahol van egy árnyat adó diófa (nem más) és lehet alatta pihenni, együtt lenni, fröccsözni, élvezni az életet. Mikor megvettük ezt a balatoni terciát, ez volt az első, amit megláttam. A tapasztalt nagybátyám már akkor mondta, ez már öreg, szivacsos. De az én szemem már bepárásodott, nem láttam annak, szerettem még 5 éven át.
Aztán kapott egy társaságot a diófa csonk, mert hirtelen olyan kopár és magányos lett szegény, hogy nagy részét kivágták: egy lila akác futó kölyköt. Jól érzik magukat, a lila akác fut robog, kapaszkodik.
Ezen a hétvégén, előkeveredett egy gyönyörű tülkös szarvasbogár is, szerintem a kopácsolástól. Beköltözhetett, szeretik ők is az öreg, odvas fákat. Azt mondta drága szomszédom, István, hogy ezek a bogarak csak tiszta kertbe mennek, azaz nem vegyszerezett kertekbe. Megtisztelő és érezze magát nagyon jól! (szegény Füge kutyus, Zava tacsija nem megtisztelve érezte magát, hanem ledermedve, lesokkolva, mert ez a hatalmas bogár az ő orra előtt repkedett egy ideig 10 cm-re..és ez már az utóbbi idők sokadik bogárparája volt neki, el is menekült)
Aztán került rá most hétvégén még valami. Régi vágyunk, az irányjelző táblák. Faanyagunk volt sok most a kivágások miatt. Laci felvágta formára, csiszolta Vincével , lefestették fehérre.
Vince betűtípust (3 félét) választott rá én pedig rárajzoltam, ráfestettem. Pepecs volt, nem tudtuk sokan csinálni, de szerettem. Leginkább az akril festék és az ecset technikai határai miatt. Legközelebb lakkfilccel rajzolom, azzal könnyebben lehet pontos kontúrokat rajzolni.
Zava barátnőm kiszámolta a távolságokat légvonalban a települések közt és finom mentás limonádékat mixelt, Pista pedig segített Lacinak felszerelni őket. Lakkal még jól le kell fújni őket.
A munka után benyomtuk az epertortámat. Jó volt. Itt az eperszezon is. Én az epreket balkonládákban tartom, a kinti faház párkányain. Nem szerettem, mikor a szabadföldön volt, lelógott a gyümölcs a földre, berohadt. Sajnáltam.
Szénát is mulcsozok a földjére, ami tartja a nedvességet is, és vigyáz a termésre. Bár azok kilógicálnak az edény oldalán, szép tisztán érnek be. A nedvesség utánpótlásra figyelni kell náluk, nálam az egyik láda fent maradt a párkányon, mikor hazajöttünk, nem kapott elég esőt, megviselte a szárazság. Nem halt meg, de annak termései megálltak félúton..Trágyát kaptak tavasszal bőven, komposztot is, szépen növekedtek egyébként. Tejes permetet is szórtam rájuk hetente, hogy védjem. A többi ládát tudtam szüretelni, illetve még majd lehet. Szeretem az epret, nézegetem, csipegetem az elbarnult leveleket, bármit, ami gombásodást okozhat. Ősszel annyi kacsot, új hajtást hoz, hogy azzal lehet aztán újra szaporítani, frissíteni. A trágyát, nedvességet nagyon meghálálja és a tisztaságot, rendet szereti maga körül.
Ráadásul tele van vitaminnal. Egy felnőtt C-vitamin igényét ki tudja elégíteni 15 dkg. Kiemelkedő az eper szabadgyök-megkötő képessége is, antioxidáns tartalmát illetően a gyümölcsök között az első öt között található ( az aszalt szilva, a mazsola, az áfonya és a feketeszeder előzi meg). Védi a vérnyomást, koleszterinszintet is. szív formájú szív védő.
A vitaminok közül található benne még A-, E-, K- és többféle B-vitamin is.
Ásványi anyagai közül kiemelendő a kálium és a vas, amelyek a vérnyomás szabályozásában, valamint a vérképzésben játszanak szerepet. Ezen kívül tartalmaz még foszfort, kalciumot, magnéziumot, szelént, mangánt, fluort, valamint nyomokban cinket és rezet.
2000 éve eszegeti ezt a szupergyümölcsöt az emberiség és 600 fajtáját tartják számon. Zavával mi az út szélén vad szamócát is eszegettünk (azaz Füge kutya)
Az a jó, hogy az eperből el lehet fogyasztani olyan kis mennyiséget, ami már hatásos, mert vitamin bomba. Nem csak az egészségünket óvja, de az öregedést is lassítja. Na, a B oldalon már pont ez kell…
A vércukorszintet is óvja, megakadályozza a hirtelen kiugrást. Az eper, gyulladáscsökkentő, antioxidáns tápanyagainak a segítségével hozzájárulhat bizonyos daganatos betegségek megelőzéséhez.
Elég romlandó gyümölcs (2-3 nap és paff), ráadásul nem érik be utólag, gondolkozzunk ezek tudatában, mikor a piacon vennénk. Vince szeletet sütöttem, azaz a fiam kedvencét. Kell hozzá eper, piskóta, és krémes krém. És piros zselatin. Málnával is szeretjük.
Most az eper mellett tettem hozzá piros ribizlit. Még nem a saját, hanem Baráth Márti barátomé a termelői piacról. szeretem nagyon, tisztelem a munkáját, írtam is már róla, viszem is portékáit az újlipótvárosi közösségnek. Adott nekem egy doboz ribizlit, hát abból szórtam meg még a sütemény tetejét. Kitöltötte az eprek közti hézagot, gazdagította. Márti például az eperszörp készítésénél fennmaradt epret se dobja el, hanem minden cseppjét hasznosítva például epres pite töltelékként használja fel. Vagy még lekvárt dúsít vele. Minden cseppje kincs.
Vince torta (epertorta)
6 tojásos piskótát sütöttem annak rendje s módja szerint. Két csomag vanília puding porból sűrű pudingot főztem cukorral (krémes krémet nem kaptam). Vajjal dúsítottam és 2 tojással sürítettem. Kicsit még kis lángon rotyogott, aztán jónapot. Hűltek mind. A piskótát félbe vágtam, a tortaformában hagytam az alját. rátöltöttem a krém bő felét. rátettem a piskóta kalapot, leöntöttem a maradék krémmel. Kiraktam sok eperrel, majd piros gyümölcszselét készítettem a tetejére (a zacskón a részletek), és irány a hűtő egy éjszakára.
Jó volt. Tejszínhab nélkül is, De azzal meg pláne. Éljen az eper! Szedjétek, eszegessétek!
És csináljatok ti is irányjelző táblát! Magyarországon elég aktuális, sokan szedelőzködnek-okkal. Szeretem nézegetni, pl. merre van Koppenhága…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: