A trágya nem hazudik

Rájöttem, ez nekem a zen időszaka a kertben. Semmi nagyobb cicó nincs mögötte, csupán a nyers gyakorlat. Vége a nyári nagy “munkának” a növények és az én részemről is. Most veszünk egy nagy levegőt én is és a növények is. Kiterül a pillanat és megáll az idő. Mert annyit mondunk a nyár után: huh és… Tovább »

Az volt a kiindulási helyzetünk, hogy Vince fiam magántanuló, egy szuper közösségbe jár, de a vizsgákat egy állami iskolában teszi. Ami szintén szuper egy állami iskola lehetőségeihez képest. Legmélyebb tiszteletem a kitartó pedagógusoknak, akik emellett a borzasztóan túlterhelt, kizsigerelt időszakban maradék kis erejüket latba vetik, hogy ez a nemzeti tankönycsomag ne legyen olyan száraz és… Tovább »

Egy érdekes téma következik, ami régóta motoszkál a fejemben. Izgalmas embereket találtam az együtt gondolkodáshoz. A zöld gondolkodás, túlfogyasztás, pazarlás, közösség, szolidaritás, humánum így címszavakban. Egy ideje azt keresem, máshol hogyan teszik zöldebbé a környezetüket, miként megy ez egy közösségnek és mik a mozgatórugók, tapasztalatok, irányok. Mik a prioritások, hogy tudnak spórolni a természeti kincsekkel,… Tovább »

Eljött az ideje a világ legjobb sárgabarackjának. 4 éve költöztünk ide Balatonszárszóra, és idén volt a legerősebb termése a sárgabarackfánknak. Kettő is van. Szilárd bácsi okos mezőgazdász volt, nyugodjon békében. Annak idején nagyon jó fajtaválasztásai voltak a meggyet, barackot, almát, birset, vackort és szőlőt illetően is. Ilyen hatalmas, illatos, omlós és lédús mézédes barackot még… Tovább »

Az úgy volt, hogy két öreg almafától (30 évesek, a dió majdnem 100..) meg kellett válnom. Másfél éve húzom-halasztom dolgot, de muszáj volt.Élhetett volna még az öreg dió akár 150 évet is, de olyan kis helyet hagytak neki ültetéskor a növekedésre, hogy nem bírta. Marika, a blogcímadó drága szomszédommal együtt nézegettük, sajnálkoztunk elmúlásán. Ő mondta,… Tovább »