A trágya nem hazudik

Paradicsomi boldogság

 

Ha már nem paradicsomi a helyzet, tegyük azzá! Tél köszöntött a tavaszba, több helyen hó is esett az elmúlt napokban. Ez visszafogja a kertészeket is bizonyos fokig, kevesebbet tudunk kint ténykedni. Bent recegünk a meleg lakásban, hogy éljék túl a virágzók, rügyezők, hidegérzékenyek mind, vagy legalábbis jó sokan. Én kikaróztam, amit lehetett, a Balaton déli partján nem a hó esett (sőt, szinte semmi ), hanem nagy erejű szél fújt.

Gyorsan kihasználom hát az időt, hogy az egyik kedvenc témámról, a paradicsomról írjak. Biztos sokan túl vagytok már a magok vetésén, csíráztatáson, lassan jön a kiültetés, illetve a kinti időre edzés. Én a gyakorlati tapasztalataimat és a talált érdekességeket osztanám meg veletek, hátha motiváló a kezdőknek, illetve mond valami újat a gyakorlottaknak is. Vagy csak összekacsintunk, hogy egy cipőben járunk.

Pár éve kezdtem palántázni. A kerttel együtt jöttek ezek az örömteli izgalmas kalandok. Nekem ez nagy mágia. Tavaly a fiammal együtt vetettünk. Ő rajzolta a jelölő táblákat a palántákhoz, majd festettük a jelölő köveket a kiültetéskor.

A kiültetés előtt 6-8 héttel (februártól áprilisig vetés, május/június kiültetés) szórjuk el a magokat a palántázó edényekbe. Nekem a papír/tőzeg alapú palántázó edények nem jöttek be, könnyebben kiszáradtak, valahogy a magjaim se szerették. A műanyag edények jobban működtek, amiket a kertészeti boltban veszek a tálcákkal együtt. A klasszikus tejfölös pohár is verhetetlen, ha kifúrjuk az aljukat. Nyilván csodaszép luxuslakosztályokat is lehet venni palántázáshoz, de én az egyszerűségre, költséghatékonyságra, fenntarthatóságra, praktikumra törekszem első sorban. Azért kell palántázni a paradicsomokat, paprikákat stb., mert aránylag hosszú a felnövekedési ideje. Ha akkor tennénk a földbe, mikor felmelegedett az idő, nem érne be a termés, vagy csak nagyon későn. A magonc életképessége nagyon fontos: öreg (4 évnél idősebb) ne legyen.

Elvetése jó pár centis földrétegre: melegen tartva, beöntözve történik. Üveglappal, vagy fóliával lehet a klímát fokozni. Én a folpackot használom mindig. Alá-alá kukucskálok és pótolom a vizet, ha kell. Mikor kicsíráztak a magok és elődugják a fejüket, akkor leveszem a fóliát, kicsit átszellőznek.

Akkor már a nagy meleg nem kell, csak a sok fény. Nekem abból nincs olyan nagyon sok lehetőségem, de igyekszem a legtöbb fényt adni nekik. Sok palántám van, több fajtával is próbálkozom mindig, nincs olyan temérdek ablakom , illetve ami van, annak a benapozottsága sem egyforma.

 

Tojáshéjat is szoktam forgatni a földbe. kiültetéskor trágyát és komposztot is. de a palánta földem is trágyás. A föld minősége, tápanyagtartalma legalább olyan fontos, mint a fény.

Felnyurgulhat fény nélkül, mint az enyémeknél is előfordul. Egy kertész ismerősöm nem is palántázik, nem foglalkozik vele, mert nem tudja biztosítani a tökéletes környezetet ehhez. Én belevágok mindig, mert ugyan nincs annyi benapozott ablakom, azaz annyi ablakpárkány, amennyi palántát nevelgetek, kerül kevésbé jó helyre, fel is nyurgul. De minden évben rengeteg termést hoz, amiket kiültetek, mindig sikerélmény. Én se vagyok tökéletes, szolidaritást vállalok velük 🙂

Amint a csíralevelek fölött megjelennek az első jellegzetes lomblevelek, pikírozzuk a magoncokat, azaz egyeljük őket, ültessük távolabb a palántákat egymástól. Ne a száránál fogva tegyük, hanem a levél szélét fogva! Pikírozás előtt az ültetőtálca földjét nedvesítsük be, így könnyebben kijön a palánta. A 4 leveles palántákat tűzdeljük át egyenként kis cserepekbe. Ha begyökeresedett, már tehetjük is 1-1 órára ki enyhe időben a szabadba, hogy megerősödjön! Eddzük hozzá fokozatosan a kinti hőmérséklethez! Május második felére teszik a kiültetést legtöbben. 20 cm-es távolságba ültetve a palántákat. Kikarózni is szükséges. (kaprot ültettem a paradicsomok, paprikák mellé, idén már a virágágyásba is a csigák elriasztása miatt is és nagyon szeretem )

 

A kiültetés időzítésének kérdése szintén egy kérdéses időpont. A kertészek jó része május második felére teszi, a fagyok biztos elvonulása után, mikor kellően felmelegszik az idő. Egy kutatóbiológus barátom, aki szintén nagy palántázó, vagyis ő tényleg az, nagy tételben, nagy tudással J Szóval ő tavaly mondta, hogy szent György napja előtt ülteti, mint a néphagyományban sokan. Pont elég idő a fagyokig, hogy megerősödjön a palánta kint a földben, jól begyökeresedjen. Aztán már bírja a fagyokat, sőt, megerősödik. Ha túl korán, vagy 24. után ültetném, nem tennék jót vele. A kései ültetéssel nem lenne idejük megerősödni a gyökérzetnek fagyokig, védtelenek lennének, mint a túl korán kiültettek is. Nyilván az én kíváncsiságomnak ennél kevesebb is elég, tavaly kiültettem három kamaszodó palántámat próbaképp. Megúszták a fagyokat, megerősödtek nagyon. Terméshozamban viszont semmi különbséget nem láttam a később kiültetettek közt.

A meleg nap percek alatt behozza a hátrányokat a növésben a paradicsomnál. Legalább 6 órára benapozott helyre ültessük épp ezért. Szerintem a virágzás előtt ne bolygassuk a dolgot, ha túl korán ültetjük ki, azt még nehezen vészeli túl a kis növény. Ültessük jó mélyre, leszedve az alsó két levelet, hogy minél erőteljesebb gyökér fejlődhessen! Hónaljig betakargatom földdel, hogy az alsó szár egésze begyökeresedjen. Idén mulcsot is szórok majd a kiültetés után a földre a palántáim köré. Melegen tartja a földet, kevésbé szárad ki és a gyomokat is megúszom. Kiültetés után már ne öntözzük naponta, a rutinos gazdák kicsit szomjaztatják is. Jobb alkalmanként bőségesen beöntözni, aztán hagyni, hogy a talaj is meleg maradjon. Én erre még nem voltam tavaly képes teljesen, de idén jobban figyelem ezt a terminust. Sűrű, intenzív ízt szeretnék.

 

Szent György napjához köti a néphagyomány a tavasz beköszöntét (április 24.), sőt, áprilist is Szent György havának is hívják. Rengeteg szokás alakult ki,az állatokat is bájolt vesszővel hajtották ki először ezen a napon, gyíkot fogtak, hogy elkerüljék a torokgyíkot. Ekkor ültetik a babot, kukoricát, uborkát is. Kincset kerestek a földben, ami 7 évente lángot vet. És azt is gondolták, ha Szent György előtt megszólal a béka, száraz nyárra számíthatunk. Hát meglátjuk, mert hétvégén hallottuk a brekiket, igaz a Balaton partján.. talán ott ez nem olyan szigorú szabály.  Most már csak azt fogom figyelni, hogy ha mennydörgés lesz a jeles nap előtt, akkor bő termésre számíthatunk. Legyen így!

Hónaljhajtás kicsipkedése a következő tennivaló lesz majd, ahogy nő a növény. A nagyobb hónaljhajtások (10-15 cm) gyökereztetése, újabb ültetése utánpótlás lehet még a későbbi termési időszakban. A fattyazást folyamatosan végezzük a nagyobb terméshozam érdekében. Bár Wong mester szerint a minél több levelet hagyunk rajta, annál jobb, mert a cukorképződés a levelekben történik. Én maradnék az öreg módszernél, a felverődő sár se okoz így galibát a leveleknél a gombásodással. mikor megjelenik az első virág a szárakon, ki lehet ültetni, eljött az idő.

A karózás nekem a folyamatos és szinte véget nem érő feladat volt tavaly is. Hatalmasra nőttek, kinőttek mindent, ágaskodva szedtem a paradicsomot egészen novemberig  egyszer szájon is szúrtam magam egy karóval, ti legyetek ügyesebbek!

James Wong, az egyik kedvenc kertészem melaszt adagol a paradicsomokhoz műtrágya helyett. Gazdag káliumtartalma miatt nem csak a terméshozam nő, de a likopin tartalom és a zamatanyagok is. Kimutatták, hogy a terméshozamot is gyorsítja. A cukor elősegíti a talajban a hasznos baktériumok elszaporodását. Ezek a mikroszerezetek segítik a nitrogén gyors felvételét, ami nem csupán a cukortartalmat növeli, de a c-vitamin mennyiségét is, így növeli a növény ellenállását.

Ha ezt kivitelezni szeretnénk, akkor 450 gr melaszt oldjunk fel 9 l vízben öntözőkannában és két hetenként öntözzünk szét, amint megjelennek a virágok a palántáinkon. Ha a talaj csekély tápanyagtartalmú, vagy homokos a földünk, akkor szükség lehet még további szervesanyag utánpótlásra.

 Imádom James Wong izgalmas ötleteit. Tojáshéj mellé melasz is kerül a palántáimra 🙂

A másik ilyen szuper ötlet, amit idén ki fogok próbálni szintén tőle jött: miszerint az alkalmankénti aszpirines permetezés a paradicsomok cukortartalmát másfélszeresére, a C-vitamin tartalmát pedig 50%-kal növeli. Csodálatos, hogy az immunrendszerük erősítésével jobban bírják a hideget, szárazságot és a betegségeknek is jobban ellenállnak. A késői rozsdagombák megjelenési esélyét is 50 %-kal növeli, ami nagyon jól hangzik. Én a tejes permetezést azért nem akasztom szögre, hozzám nőtt az évek alatt, nagyon megbízható, de ezt is ki fogom próbálni, lassan kiültetem majd a kis palántáimat.

Még egy újdonságot mond Wong mester (számomra újdonság). Izraeli kutatókra hivatkozik, akik a XX. század közepén azt állapították meg, hogy az értékes tápanyagok megőrzése érdekében higított tengervízzel öntöztek. A sós vízzel öntözött paradicsomok jobb ízűek voltak. 35%-kal emelte a termés C-vitamin, likopin és béta-karotin tartalmát. A nátriumtartalomnak tudható be az ízanyag feldúsulása. A sós vízzel öntözött izraeli paradicsomok „Desert Sweet” néven kaphatók. Évi kétszeri sós vizes öntözést javasol, ne essünk túlzásokba! A 2%-os oldat még nem károsítja a talajt. Nem mindenre jó ez, az eper például kifejezetten érzékenyen reagál rá. Most így néznek ki a palántáim: Megjelent az első virágbimbó 🙂

A másik iskola szerint (és a többség így jár el) fagyok után 2-3 héttel ültei ki a palántákat. Ez a legbiztosabb megoldás, ha féltjük a fagyoktól a kamaszodó paradicsomjainkat. A meleg napsütés robbanásszerű fejlődést hoz. A magvetés idejét februártól áprilisig jelölik. Ha később vetjük, érdemes meleg vízben áztatni pár egy éjszakára, hogy a csírázás idejét felgyorsítsuk.

Újra nekiálltam nemrég a vetésnek, hogy fotózzam a folyamatot. A Füvészkertben a Sakura ünnepnél vettem egy újabb zacskó paradicsomot, utolsó percben. Én már rég elvetettem őket, de a kis sárga sikeressége alulmaradt, volt még hely. Ezeket a magokat meleg vízben áztattam termoszban egy éjszakán át:

Aztán 2-2 szemenként ültettem a jobb kikelési arány érdekében. Az ültetési mélység a magméret háromszorosa (3-6 mm).

Fahéjat is szórtam a földre, hogy a gombásodást megússzuk, egyes kártevők ellen is hatékony és pótolja a gyökereztetéshez szükséges hormont is, elősegíti a gyökérképződést. Gombaölő permetet is lehet készíteni belőle és azzal permetezni a problémás szárrészt, levelet.

Meleg helyen gyors a csírázás( 24-27 fok körül). Meleg alulról-pl. hűtőszekrény tetejére is lehet tenni, vagy bármilyen hőt termelő készülék tetejére. A csírázás 1-2 héten belül megtörténik. Csírázás után levehetjük a meleg helyről, én a fóliát vettem le.

Érdemes alulról öntözni,hogy ne érje víz a kis zsenge palántákat. 1-2 levél megjelenése után trágyával is öntözzük. (én Wolldünger Linzet szórok rá időnként)

A kis palánták felső leveleit ha néha megérintjük, úgy értelmezi, hogy a szél érinti és a szárát megerősíti. Átültetéskor kivesszük a felfordított cserépből a földlabdát, az asztalon szétterítjük és mindig csak az egyik levelet érintve (sose a szárat) ültetjük át. Forgassuk a cserepüket, hogy ne ferdüljenek! A fény felé nőnek. Kapjanak levegőt, szellőztessünk (főleg, ha víz érte a levelet, szárat, ami gombásodásra hajlamosít) van aki hajszárítóval, vagy ventilátorral fúj rá, mert ha napi pár perc levegőáramlást kap, edződik a szára és erősödik. Kiültetéskor szereti a meleg földet. Hűvösebb idő esetén fedjük le az ágyást fekete fóliával, ami alatt meleg lesz a föld és a gyomok se nőnek ki! Nagyon fontos a locsolás a palántánál. Sose locsoljuk nagyon, mindig legyen kicsit száraz! Általában hetente egyszer tejes permet szórok rájuk, mikor kültetem. Június közepénél rezes is ajánlott. Én ezt el szoktam hagyni, soha nem használtam, a tejes permet elég. Viszont az aszpirines permetet, a melaszt és sós öntözés annál inkább ki fogom idén próbálni!

Megkülönböztetünk determinált és indeterminált illetve félig determinált fajtákat. Az indeterminált (lugasparadicsom) folyton növő, folyamatosan kötözni kell a karóhoz, hónaljhajtást csipkedni kell. Paradicsomfának is hívják. Fürtös termésű, hosszú tenyészidejű, túl szokta nőni a 2 méteres karót is..Kiültetéskor 1nm-es helyet érdemes hagyni neki. Nekem ez a kedvencem, de érdemes kombinálni a veteményes jobb helykihasználása miatt. A determinált bokor marad, nem kell karózni, és fattyazni sem. 3-4 virágfürt után befejezi, a gyümölcsöt hamar beérleli és elszárad, kis helyet igényel. Egyszeri nagy munkával befőzhetjük az éves paradicsomlét. Félig determinált: közepes növekedésű, karózni kell, fattyazást meghálálja és szeptember közepéig hozza a termését. Vagyis, egész nyáron folyamatosan szedhetjük a gyümölcsét. Ezt is nagyon szeretem.

Hasznos tápanyagforrások lesznek: csalán trágyalé, tejes permet, keserűsó, trágyalé, tápsók, lombtrágyák, melasz, aszpirin.  Az öntözésről is megoszlanak a vélemények. Az elején valóban többet kell öntözni, bár akkor se jó, ha vízben áll. De kiültetés után, ha pár hét után megered, már ritkítani kell az öntözést, Wong csak akkor locsol, ha a lankadás jelei már mutatkoznak.

A Fény utcai piacon egy palántás termelő nekem azt tanácsolta, az öntözésre figyeljek, minél kevesebbszer tegyem, sőt hagyjam kiszáradni,mert több munkára, erősödésre ösztönzöm ezzel a növényt.

Aszpirinpermetet és melaszoldatot használjuk havonta egyszer a délelőtti órákban nyáron, mikor legnagyobb a növekedés. Amikor megjelennek a kis borsónyi terméskezdemények, a talajukat áztassuk meg tengeri sós oldattal! (60g tengeri sót adjunk 3 l vízhez, ezt locsoljuk ki a talajra mindenhova, hogy a leveleket ne érje az oldat. Két hét múlva lehet ismételni, aztán ez ügyben jön egy év pihenő 🙂 Öntözésre legjobb a reggeli időszak, amikor a gyökerekből gyorsan áramlik felfelé a víz. Szedni a délután alkalmasabb, mikor a délutáni nap kicsit szikkaszt a növényen, a cukor és a zamat koncentrálódik. Néhány termesztő odáig vetemedik, hogy szedés előtt 1-2 napig lankadni hagyja őket, nem öntözi, hogy mézédes paradicsomokat szedjen.

A 10 fok alatti hőmérséklet kinyírja a zamatanyagokat, ezért a hűtőben tárolást kerüljük a paradicsomnál! Nekem ez annyira fáj, mint a karmolás hallgatása a táblán, remélem, sokan így vagyunk ezzel és nem dugjuk a paradicsomot a hűtőbe.

 

Idén több cseresznye és bifsztek fajtával próbálkozom. A bifsztek húsa tartalmazza arányaiban a legtöbb cukrot, íze gyümölcsösebb. Vékonyabb héja van, legalacsonyabb a víztartalma, nyersen húsosabb, selymesebb a levesekhez, mártásokhoz, mint a cseresznye, aminek zselés belső része savasabb. A magvai kesernyések lesznek főzés hatására. Nyersen jobb! Ilyen a Yellow Pear, amit most vetettem először. Kis sárga körte alakú terméssel. Nagy terméshozamú fajta, jó két évszádos történetű fajta. Zamata trópusi, az ananász és a sárgabarack közötti. A másik újdonság, amit idén próbálok, a Pink Brandywine, ami nagyon jól szeletelhető óriási rózsaszín paradicsom. ’885 óta a leghíresebb, legjobb ízűparadicsomok közé tartozik Majdnem mag nélküli, régi típusó gigantikus és guszta fajta. Nagyon ízletes és vékony héja könnyen reped. Leveses húsa megkoronázza majd a házi hamburgerünket is. Indigókék paradicsomom is van. bogyói diónyiak, kékesfekete héjúak, húsuk éretten piros. Látványos, savanykás ízű különlegesség. Végül klasszikus koktélparadicsomokat is elszórtam (cseresznye, datolya). Aztán, ahogy ez a természetben lenni szokott mindig közbejöhet valami, vagy az kezd el beérni, bő terméssel ellátni, amire nem is gondoltam. Vagy szép ritmusban, mint a metronóm teremnek majd a paradicsomok. Minden variáció megtörténhet és egyszerre is. Ettől szép ez az egész. Engem nagyon szórakoztat. Alkalmazkodásra és megoldásra sarkall mindig, ami inspiráló nagyon.

 

 

 

Minden képet én készítettem. Végül ideteszem egyik kedvenc bloggerem, Vrábel Krisztina paradicsomos befőzőző receptjét. http://dolcevitablog.hu/2012/10/egeszben-eltett-paradicsom/ Csatlakozott a Péterimajori termelői kosár közösséghez, gyönyörű paradicsomokat vett tőlük (Soroksár Újtelepi Kosárközösség). Nézzetek ti is körül a környezetetetekben, ha még nem tettétek vagy termeljétek meg magatoknak! A tiszta, házi paradicsom íze páratlan. Na, jó, csatolok még egy másik kedvenc főzős bloggert, Mautner Zsófit és paradicsomos receptjét. Elvégre paradicsomról van szó!

https://www.youtube.com/watch?v=odV2EnNYMpI

És az én kedvencem: vajas kenyér paradicsommal, kis sóval

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!