Ezzel a svéd gyerekverssel kezdenék, amiben benne van az a svéd puritánság, letisztultság és fanyar humor is, ami nekem nagyon tetszik és a a következő beszélgetésben is benne volt. Azaz pont ilyen.
Futva mentem Valihoz, jólesett a mozgás. A Vártól az Akácfa utcáig, aztán vissza. Egy évben 3-4-szer jön Magyarországra Svédországból, ahol kislány kora óta él. Futva hozzá fejben ráhangolódtam a svéd kertekre, erdőszabályra, szoborparkra, parkokra és kultúrára, amit személyesen még nem tudtam megismerni, csak olvastam róla.
Ami Valinál fogadott, minden várakozásom felül múlta. Ehhez nagyban hozzájárult Vali tündéri természete, törékeny kedvessége, sugárzó, meleg szeretete.
És az adventi készülődés, a közelgő karácsonyra hangolódás, a kedvesen, természetesen díszített, hangulatos lakás. Vali keze nyoma mindenütt. És a „beszélő tárgyak”.
Ahogy körülnéztem, tele lettem kérdéssel. De előbb Vali a svéd karácsonyi sáfrányos süteménnyel, a macskaszemmel és finom svéd kávéval kínált.
De kíváncsiságom, vizuális érzékenységem felül kerekedett, hiszen mindenütt természetes díszek, ágak voltak elrendezve.
Kata: Az a moha honnan van? Besétáltál az erdőbe és elhoztad? Fantasztikus!
Vali: -Igen, egy kézipoggyásszal utaztam, annak jókora részében hoztam otthonról ágakat, természetes díszeket kedvenc fáimról, boróka bokromról, moha telepeket a kövemről. (ekkor már tudtam, hogy az én emberem 🙂 Kata ) Az erdőből is lehet szedni ilyeneket, igen. Azért érdekes Svédországban a természet, mert mindenhol, akár egy nagy városban is ott van a közelben az erdő. Az érdekesebb, mint a parkok. Oda ritkábban megyünk, inkább kisgyerekkel, kutyussal.De a legtöbb ember Svédországban erdőbe jár egész pici gyerekekkel is. A lányom, aki most 25 éves. Mikor baba volt, csak át kellett mennem az úton a házunkkal szemben és már ott is az erdő. Ez egy 120 ezres lakosú nagy város (Boras). Az erdőben sétautak vannak. Van, ami le van betonozva és útjain akár görkorcsolyázhatsz is. Kerekes sítalpakon is gyakorolnak ott egész évben. Télen, mikor ott van hó, akkor csak átmegyünk a sítalpakkal az úton és síelünk.
Van tó is és sütögetni is lehet, pl. kolbászt, hotdogot. Külön kiépített hely van ezekre.
Kata: Koppenhágában is ezt tapasztaltam és azt a szuper szabályt, hogy bárhol laksz, negyed órás sétán belül legyen park, vagy erdő, ahova mehetsz.
Vali: Lehet futni, ott szerettem én is. Az erdő közepén, ahol szinte megbotlasz a gyökerekben, amik kibújnak a föld felszínére. Van egy kis tó is, fedett sütögető helyek. Megtanulja mindenki a természet szabályt, mit lehet s mit nem. Szedhetek mindent, pl. mohát is. Ágat nem szabad vágni, letörni. De ami a földre esett, azt elvihetem. Mikor elburjánzik a természet és ritkítják, pl. a kis fenyőket, akkor azt kiszedik, de ott hagyják mellette, hogy aki szeretné, elviheti. Pl. karácsonykor feldíszíteni. Aztán elviszik és eltüzelik. Az erdő szélén szauna van. Mindent jeleznek táblákkal. Pl. a túra útvonalak hosszát: ha 1,5 km-t akarok csak menni, akkor válasszam a piros túraútvonalat. Ha 5 –öt, vagy 10 km-t is. Más és más színnel jelzik. Oda lehet menni kocsival. Az erdőnek van tulajdonosa, de hagyja, hogy használjuk.
Szedhetek bogyókat, gombát, amit csak találok. stb.
K: Most olvastam kb. 200 oldalon vannak a szabályok. nem kell visszaültetni semmit?
Vali: Nem kell visszaültetni, magától visszanő. Mogyorót viszont nem szabad szedni. Az 1800-as években is nagyon sokba került. 1 éjszakát lehet sátorozni egy helyen. De persze másnap kereshetek egy másik sátorozóhelyet.. A tavat és a szaunát is használhatjuk.
Üzemelteti ezt a sportegyesület és az állam, a város is támogatja. Ingyenes. Focipálya is van műfűvel, télen vízzel meglocsolják,korizni lehet rajta. Svédországban ez nagyobb dolog, mint a parkok.
Az erdőben székek vannak padokkal. Tüzelni nem lehet mindenhol, csak a kijelölt helyen megfelelő módon. A szabályokat az iskolában tanítják már, a mindenkire vonatkozó törvények és szabályok gyűjteményéből. Az ország működése, városi törvénykezések stb. is benne van.
Már az ovisokat is viszik ki az erdőbe. Játszótér is van, kávézó is, szauna, zuhanyzók, wc. Körbe lehet menni, kocsival minden elérhető. Mintha egy park volna.
(A stockholmi Kristinebergs Slottsparkban a MONSTRUM a Nivå tájépítész irodával, és a FRONT Designnal dolgozott együtt.:)
Sík közlekedők is vannak, hogy kerekesszékkel is tudják használni, bejárni.
Van időseknek is „játszótér”, ahol tudnak az idősek is sportolni, mozogni, egyensúlyozni, rájuk vannak szabva az eszközök. A középkorúaknak is, azaz minden korosztályra szabott lehetőség van, és ez rengeteg helyen van, nem csak ott, ahol én lakom. A városunkban 8-10 ilyen létesítményt találni.
Ott mindenhol erdő és tó van. Nagyon szuper, csak sokat esik az eső.
Kata: Az iskolákban vannak közösségi kertek? Vagy az erdőbe járnak? Ültetnek bárhol?
Vali:Igen, kimennek az erdőbe, ott nincsenek közösségi kertek a suliban. Az utolsó 20-30 évben lett felkapva ott a kertészet. Most kezd jönni egy új generáció, de a nagyobb városokban inkább, pl. Stockholmban, ahol a házak tetején csinálnak tetőkertet ill. méheket is tartanak ott. A fiatalokat nem érdekelte nagyon a kertészet régebben. Most kezd jönni egy új fiatalság, akit ez érdekel, de csak a nagyobb városokban (Stockholm, Göteborg)
Kata: Tudnál mesélni a te kertedről?
Vali: Van két diófám például.. Úgy történt, hogy Szabadkáról , ahol születtem kiment anyukám nagynénje a dióval Amerikába, onnan meg hozzám a kis csemete. Abból csinált kis fákat.
14 éves a fa és eddig csak 2 szem dió volt rajta. Itt az éghajlat más. Sok növény nem bírja. A 4-5-ös zónában van Boras. 8 éghajlati zóna van, Magyarországon 1-2-es zóna van. Az nagyon jó. A 8-as fent van a lappoknál, az a leghidegebb. ott nem terem meg jóformán semmi. csak egy bükkfaféle, de alig van levele. ott jóformán tél van szeptembertől májusig. Ott hó van állandóan és rénszarvasok. Alig van ott valami icuripicuri kis virág.
Ahol mi lakunk, Borasban 4-5-ös zóna van. Nem tökéletes az sem. Ha lemegyek a a tengerparthoz, az csak másfél óra . Ott kb. 3-as van. De ha megyek még lejjebb le Malmö felé, ott van már 1-2-es zóna is. Ott lehet barackfát, azt is óvatosan. Nálam ilyesmi semmi nincs. Nálunk tölgyfaerdő van a házunk mögött. Kőkerítésem van. A földben rengeteg kő van. Azt kiszedték mindenütt, abból van kerítés, ami most tele van mohával.
Kata: akkor sok csapadék van felétek?
Vali: Nagyon sok!
Kata: Én pont ezzel bajlódok Balatonszárszón. Mohafeliratokat csináltunk ősszel a barátainkkal, talán pont svéd recepet , amit kikeverünk és a sok mohaspróra életre kel, bezöldül. Egy fehérre festett téglafalra festett fel rozmárt és bálnát a fiam, azt dolgoztuk át mohával egy melléképületen. Nálad ez nagyon jó lenne, én szenvedek vele. Nem érte úgy a csapadék, pára. Te tudnál játszani vele, bármit felfesthetsz, játszva a sok mohaspórával a falon életre kel, bezöldül a nedvességtől.
Vali:Nálunk ezzel nem törődnek, ott rengeteg van.
Kata: Ott lehetne pedig ezzel játszani, ha ilyen jók a lehetőségek!
Vali: De ott nem játszanak vele 🙂 Túl sok a moha. Én is próbálkoztam fiatalon, de rá kellett jönnöm, hogy szinte semmi se marad meg. Az a legnehezebb, hogy rossz a föld. Rengeteget esik az eső. Aztán megeszik a bogarak, csigák, a hagymákat, növényeket. Rengeteg van. Közel az erdő.
Behozták a spanyol barna csigákat. Volt eddig a fekete svéd erdei csiga. Párosodtak. Undorítók, kiirthatatlan. Reggelente 100-at szedek, borzalmas. Rengeteg pénzt költöttem az irtásukra, de nem jártam sikerrel, feladtam. Már nem tudok vele mit csinálni, akkor egye meg, amit akar.
Az őzek is bejárnak. Hollandiában (sokat utaztam, repültem, a sasnál dolgoztam) voltam, rengeteg gyönyörű tulipánhagymát vettem. Különlegesen szépeket. Az őzek kikaparták a hagymákat és megették. Védett állatok természetesen.
Kata: hogy jön be?
Vali. Tudod, milyen magasat tud ugrani? Átugrik a kőfalon simán.
A szomszéd nem szedte le az almát, bejött a moose-jávorszarvas (Canadában van és Svédországban él) hatalmas és csúnya állat. Megeszi az erjedt almát, és részegek lesznek. Nekimennek az ablaknak, mindennek.
Kata: De jó !
Vali: Jó? Dehogy az, borzasztó! Úgy kellett elijeszteni.
(Vali humora nagyon finom, végig nevettem a riportot, szuper jól veszi a poénokat, mindenre gyorsan reagál, zseniális a helyzetkomikuma, finom szarkazmusa-Kata).
Mikor a fiam kicsi volt, nem mertem elengedni az iskolába, rendőrt kellett hívni, bent állt a kertben. Hatalmas és ijesztő. Mély öblös hangon dörmög.
Kata: Komolyan? Olyan nagy?
Vali: Hát már ne állítsd meg a napot! 🙂 El tudsz képzelni valami hatalmasat? Hát ez több 100 kilós.
(Vali megmutatta, hogy kb. a jávorszarvas hasa aljáig ér, ha feláll és kiegyenesedik.)
Kata: Elmesélem a fiamnak, nagyon izgi!
Vali: Összevertem a lábast, nem mentek ám el! Nehogy azt hidd, hogy azok félnek!
Kata: nekem nagyon tetszik. Nem lehet megszelídíteni?
Vali: Max. az állatkertben megnézheted, félelmetes állat. Finom nagyon a húsa egyébként.
A nyulak is megesznek a krókusztól elkezdve mindent. Az a nehéz, hogy beültetek mindent és odavész.
Az őzek is, ha kezd nőni a kis szarva, az viszket neki. Volt egy gyönyörű kék fenyőm, tobozai voltak, mesés volt. Nekiment a fenyőm törzsének és felszedte a fakérgét, csak úgy lifegett szerencsétlennek. Azt hittem, felrobbanok. Már csak a legegyszerűbb fenyőm van.
Kata: Megértelek, ez nagy bosszúság. rengeteg idő, pénz és energia megy kárba. Engem is nagyon bántana.
Vali: Hajaj, ne is mondjam. Az esőről nem is beszélve. Egyik évben jó a paradicsom termés, aztán a következő évben annyit esik, hogy kirohad minden. A boltban megveszem töredék áron, mint amin én kínlódok. Ez a legrosszabb.
Kata: Csak a boltinak nincs olyan íze, vagy van termelői piac nálatok?
Vali: Igen, pl. Malmö körül. Ott termesztenek sok almafát és sok mindent. Mindig lehet venni, nem permetezik. Termelői piac is van, nekik ez a munkájuk ugye, nekem ez egy drága hobbi lenne.
Sok a bogár, savanyú a föld.
A svéd szeder édes, finom, vadon nő a tengerpart körül. Tüskés. De a kertészetben is lehet venni, nekem is van, aminek nincs tüskéje, de az nagyon felfut. Míg nem jön a fagy, virágzik és van sok szeder. De idén rengeteg tetű volt rajta, rengeteg apró. A levélre ment. Tele volt emiatt hangyával is.
Akkor azzal élek, mert én nem permetezek.
Kata: Amikor a Katiék (közös barátaink) nálunk nyáron voltak, többféle paradicsomból csináltam salátát. Beletettem a nagy narancs paradicsomomat, ami nagyon guszta és azt hitték, barackos salátát csináltam, mint amit nálad ettek. Mondtam nekik, hogy ez nem barack, de az íze is olyan volt.(képen egy reggeli gyors paradicsomszüretem kis paprikával)
Vali: Igen, szeretek csinálni színes salátát. Leginkább az idényzöldségekből, gyümölcsökből. Most például a gránátalma van, a rukkolát is nagyon szeretem, a lilahagymát és kaliforniai paprikát is. A tökmagot szárazon pirítom vas edényen lassú tűzön. Mikor pattog, beleteszem a tengeri nagy szemű sót. Azt melegen külön tálalom. Kakiszilvát (Hurma) is vágok a tetejére most, nyáron meg nektarint vagy földiepret vékonyan fölszelve, vagy almát.
Ami van, ha körte van, azt eszel. Vagy diót. És az én „titkos” receptem, ami persze nem titkos, mert Angliában tanultam, mikor ott dolgoztam. Külön teszem az öntetet, mindig ezt csinálom.
A dijoni mustárt por állagút (vagy megveszed a dijoni sima mustárt) is lehet venni, nem kell sok belőle, mert nagyon erős. Azt finom, jó minőségű szűz olivaolajjal kikeverem. Több ecetet teszek bele, mint olajat. Almabor ecetet. Muszáj, hogy mondjam, hogy egy világhírű balzsamecet van itt nálatok Magyarországon, ami díjat nyert. Egy világhírű almaborecet, a tokaji. Vettem és ki is vittem Svédországba. A Csarnoknál az ázsiai bolt mellett. Az üvege is gyönyörű.
Mini habverővel kikeverem, fokhagymát préselek bele és tárkonyt. Van mozsár, abba is össze lehet törni, de sokkal jobb, ha a kezedben, a tenyered belsejében szétdörzsölöd. Más lesz az íze.
Ezt is beleteszed. Aztán frissen őrölt bors és só. Ezt felöntöm almaborecettel (nem a tokajival, az édes, abból csak egy egész kevés kell). Nálam mindig több az ecet, mint az olaj. Én nem szeretem a zsírosat, ezért csinálom így. Ki kell, hogy próbáld, neked hogy jó. Ha az eredetit akarod csinálni, akkor egy kicsi akácméz is kéne bele, hogy az ízek jobban összeesküdjenek. De ezt néha kihagyom, attól függ. Kóstold meg. Ha csinálod, hagyd, hogy kicsit érjen. Pl. két órát. Keverd meg, hogy a fokhagyma ne menjen az aljára. Kicsi kell az öntetből, nem sok, de jó ízt ad neki. Az angol szakácstól kaptam a receptet.
(a kép csak illusztráció:)
Kata: Grapfruit levét is szoktam belefacsarni az öntetbe.
Vali: igen, meg a citrom is jó!
Kata: Például a Meyer-citrom.
Vali: Azt nem ismerem.
Kata: Kicsit erősebb színű, néha lehet kapni a zöldségesnél, ha pont jön egy olyan szállítmány. Nagyon finom, intenzív, zamatos ízű citrom fajta. Kívülről jobban hasonlít a narancsra, az íze pedig a mandarinéhoz közelít.
Vali: Ez jó! A francia lencsét ismered?
Kata: Én csak a vöröset és a barnát.
Vali:Nem ez francia a lencse rolls royce-sza. Apró, fekete. Kilóra lehet venni a Nagycsarnoknál a főbejárton, félig bemenni a magoshoz. Vízbe főzöm pár bevágott fokhagymagerezddel. Kis szójával, h sötét maradjon. Levesalappal. (zselé) répával stb. Köretnek főzni pl. hús mellé. Olyan lesz, mint a rizs.
Curryvel is csinálom levesnek sok zöldséggel. Kb. 20 perc és megvan ez a lencse.
Téged mi érdekel a közösségi kertekből? Nálunk az ugye kevesebb van.
Kata: Engem a közösségi szerkezete, a fenntarthatósági szempontok érdekelnek, a felépítése és működési rendszere érdekel. Az, hogy egy adott közösség ezt hogy és miért alakítja ki és aztán hogyan él a lehetőséggel. Hogyan lehet az ötletekből profitálni globálisan. Az, hogy egy adott kormány mit és hogyan tesz ezekért. Párizsban pl. erősen támogatja az új törvény a közösségi kertek építését, parkosítást stb..
Vali: Ezt kéne a Svédeknél is. De ott az állam csinálja. Ott minden az állam csinál. Régen nagyon szegények voltak a svédek. Az 1930-40-es években, mikor kezdtek fellendülni, akkor a szoc.demokrata vezetés felhúzott sok házat és azt mondta, az állam segít mindenkinek. Így elveszett az az összefogás, ami itt van még, hogy egymást segítség, hiszen segít az állam. Most talán változik.
Stockholmi cseresznyevirágzás
A társasházaknál, a közparkokban is virágzanak a japán cseresznyefák, tiszta rózsaszín az utca. Rododendron is rengeteg van. Aztán jönnek a nyílások sorában a parkokban a bazsarózsák.
Olyan játszóterek is vannak a parknál, amit a fogyatékossággal élő gyerekek is használhatnak speciális eszközökkel vannak felszerelve.
Ezek közparkok, de nem nagyon mennek oda, mert ott az erdő. Azt jobban használják a svéd emberek.
Kata: Érdekes, Koppenhágában ezt nagyon csinálják. Sok közösségi kertet láttam nagyon jól kihasználva a házak belső udvarain, illetve közparkokban, tereken.
Vali: Lehet, hogy egy új társasházban erre van törekvés és akkor kialakítják nálunk is, de nem sok van, az biztos és törvénykezés sincs róla.
A dánok jobban közösségiek. A svédek távol vannak egymástól. Hatalmas Svédország és hosszú. Több, mint 3000 km hosszú. A területe 5ször akkora, mint Magyarországé, lakosa közel azonos. Fent alig lakik ember. Az emberek is távolságtartóbbak.
Kata: A götheborgi botanikus kertben voltál?
Persze, az nagyon szép. 60 km-re van tőlünk. Az fantasztikus. Több is van, Stockholmban is. pl. a szigeten a szoborpark. Gyönyörű rózsák is vannak. Carl Milles ott lakott a feleségével, ott vannak a szobrai, szobrász volt. Ott jön be a tenger, a nagy hajók Finnországból. Ott van a rózsakert fent a dombon, ott kávézni is lehet, tele szoborral, gyönyörű. Üvegverandás, kilátsz a kertre, szobrok vannak bent is. Csupa zöld és sok virág mindenütt.
Kata: Ez nekem is nagyon tetszik, illetve, most olvastam róla, oda el kell mennem.
Élő falat láttál a közeletekben, mennyire játszanak a korszerű kertészeti technikákkal?
Vali: Láttam párat, csodálatos. Mutatták a tévében, hogy otthon is lehet csinálni, hogy megy fel a csőszerkezet. Egy szállodában ezzel elvannak, de otthon csupa gond, eleve nagy a nedvesség mifelénk, emiatt harc van a penész ellen is. Én nem merném.
A füvek most nagy divatok Svédországban. Nekem pl. van a csíkos pampafüvem, az 8 éves. Gyönyörű. Most így meghagyom, összekötöm télire. A virágát vázába is szoktam tenni, olyan, mint egy bambusz.
csíkos pampafű
elefántfű
Van elefántfüvem is, ami hosszú, összekötök párat, az is szép dísz. Vagy befestem.
Ami még van, a kontora, ami egy mogyorófaj. Olyan ágai vannak,mint a kígyó, girbegurbák. Nagy ágai vannak, kikötöttem az ablaknál, arról lógatok díszeket, karácsonykor kis manókat, mikulásokat ültettem rá.
Az öreg ágat is bevittem, levettem a kérgét, összekötöttem kettőt, oda lógattam a díszeket.
Mire le tudnám szedni a termését, leszedik a mogyorót a mókusok. Van vörös mogyorófám is. Mikor a zöld gubacs is rajta van, az asztalom dísze lesz.
Van egy terülő japán juharom is. Most 25 éves és öt éve virágzik. Alulról jöttek a virágaik, tele voltak, gyönyörűek.
Kata: Hortenizád van? Az szereti az árnyas, nyirkos élőhelyet.
Vali: Sajnos kihalt az is. Ami jól van, az a futó hortenzia. azt felvágtam, megkeményedett, mint egy kis fa. A tengerparton jobban megmarad minden, az melegebb. Ott is van házunk.
Nálunk legjobban csak a kutyatej meg a paréj marad 🙂 minden bejön az erdőből. Tele van tavasszal az erdő vitsippával, annyit szedsz az erdőben, amennyit csak akarsz. Az egész terület ilyen. Aztán jön a gyöngyvirág.
Ami most divat nálunk, az a kékesszürkés és a zöldes hortenzia.
A blosippa. kék virág. Ennek a gyökere rizómás, nagyon érdekes. A nárciszhagymákat nem eszik meg a szarvasok sem, azt is szeretem.
Nehéz, mikor sokszor annyi eső esik, hogy elrohad a hagyma, amit elültetek. Az van, amit a természettel együtt meg tudok csinálni, a többit hagyom.
Ez a beszélgetés számomra nagy élmény volt, sokáig álmodtam utána a jávorszarvasról és azt is, hogy fotózom a csodálatos svéd tájat, erdőket. Imádtam Vali kedvességét, finomságát, humorát, letisztult környezetét. Kicsit svéd lettem én is vele 🙂
Közösségi kerteket itt felváltotta egy más, izgalmas és reál beszélgetés, ami közel áll hozzám. Jó ez így. Utánanézek még annak, amire Vali is utalt, hogy a nagyvárosokban elkezdődtek izgalmas dolgok, kíváncsi vagyok a házak tetején a kertekre, méhészetekre.
Pár érdekességet még megosztok veletek Svédországról, pláne, hogy ezt a cikket, Károly svéd király névnapján jelentetem meg és Vali előtt is tiszteletem és szeretetem jeléül.
A Helsingbork parkja, Zsófia királynőé, Bob Dylan is volt itt, Európa legszebb parkjává választották, áprilistól szeptemberig lehet látogatni.
http://hvg.hu/plazs/20100407_sofiero_europa_legszebb_parkja
Millesgarden szoborpark Carl és Olga Milles művészpár otthona volt:
http://stockholm.blog.hu/2013/03/14/millesg_rden_szoborpark
Svédország egy alkotmányos monarcia és parlementáris demokrácia, az ország jelenlegi királya egyben államfője XVI. Károly Gusztáv. Svédország egy egységes állam, jelenleg 21 megyére és 290 községre van osztva. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Stockholm.
Az ország fenntartja a skandináv szociális rendszerét amely biztosítja minden állampolgára számára a társadalombiztosítás, az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás finanszírozását. Itt a hetedik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem a világon, valamint előkelő helyet foglal el számos nemzetközi összehasonlításban ami az életminőséget, az egészségügyet, az oktatást, a szabadságjogokat a gazdasági versenyképességet, az egyenlőséget, a jólétet és az emberi fejlettséget illeti. (álmodik a nyomor..Kata)
A zöldségek, gyümölcsök a klíma miatt jellemzően kissé halványak. Svédország viszont nagyon híres a bogyós gyümölcseiről. Az erdei áfonyaszedés igazi nyári családi program. Nagyon sok szószt esznek, mindenhez. Hasonló a helyzet a cukorral is. Igazi kihívás olyan kenyeret találni, ami nincs cukrozva.
Svédországban egy íratlan szabály van érvényben: e szerint mindenkinek joga van szabadon túrázni, a vadont járni, természetesen károkozás nélkül (Allemannsrätten). Minden svéd állampolgárnak joga van az országának szépségeit megismerni, amiből van bőven…
Száz évvel ezelőtt még egy elmaradott mezőgazadasági állam volt, ahol a lakosság nagy része szerény körülmények közt élt és a nagyvárosi életstílus még nem létezett.
A svéd mentalitást a természet szeretete és az őszinte egyszerűség jellemzi.
A svéd gyufagyártók adják a világtermelés közel egyharmadát.
Az EU-ban a svéd férfiak kötik meg legkésőbb első házasságukat.
A legtöbb tejet a svédek fogyasztják az EU-ban.
A svédek karácsonyi ajándékait egy Jultomten nevű manó hozza.
1901 óta itt ítélik oda a Nobel-díjakat.
Svédország éghajlata jóval enyhébb, mint az ugyanilyen földrajzi szélességen fekvő más országoké. Ez a Golf-áramlatnak köszönhető. Északi tájain hosszú és hideg a tél, a nyár pedig világos és hűvös. Júniusban és júliusban napi huszonnégy órán keresztül tart a nappali világosság. A júliusi középhőmérséklet +18°C körül van, a téli átlaghőmérséklet valamivel fagypont alatt marad, a havazás pedig mérsékelt. Csapadék bármikor előfordulhat.
Az UNESCO a Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti.
A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya. (már nem is csodálkozom…Kata)
Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Területének csak 6%-a szántóföld, a megművelt földek aránya a 20. század közepétől csökken.
Legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás (hús- és tejtermelés). A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát, burgonyát termesztenek. A gazdaságosabb takarmánytermesztés, illetve állattenyésztés előtérbe kerül.
Az ország 62%-át borítja erdő, ezeknek mintegy fele farmerek tulajdonában van, a többi az államé és az iparvállalatoké. A parasztgazdaságok jövedelmét a fakitermelés egészíti ki.
(A képeket a paradicsomjaimat és Vali díszeit, enteriőrjét leszámítva az internetről szedtem. )
Kommentek