Eljött a hortenzia metszésének ideje-legalábbis a blogomban. A természetben vagy nyár végén, vagy tavasszal. De legalább most van idő elmélyülni benne, kevesebb a teendőnk a földön. Nyilván, aki nem merült el a kertben így, annak ez kevésbé érdekes. Oda se neki, várom legközelebb más jellegű témával. Akit érint a hortenziák metszése, annak viszont aranyat ér minden szó, ezt garantálom.
A kertészet tiszta és pontos matek. Ismerni a tényezőket, tevékenységeink következményét, statisztikát és a váratlan hatásokat. A sinus görbéről már nem is beszélve 🙂 Jól lehet látni a folyamatot, okokat, következményeket. A tápanyag körforgását, segítését, elfogadását. Ennek a tiszta mateknak a része a metszés is.
Ez a rész nagyon fontos. Engedjétek meg, hogy itt megosszam Herold Ferenc komáromi kertész gondolatait, tanácsait. Ennél jobban nem tudja ezt elmondani senki. Legalábbis szerintem. Gondolatai okosak, pontosak, részletesek.
Első lépés; határozzuk meg, hogy metszés szerint melyik csoportba tartozik a hortenziánk.
A metszés megkezdése előtt fontos megállapítanunk, hogy melyik fajta hortenziánk van, ugyanis metszés szempontjából négy főcsoportra oszthatók. Minden csoportnak megvan a metszési sajátossága, összekeverésük a virághozam csökkenésével, súlyosabb esetben a növény pusztulásával járhat.
Második lépés; mérjük fel a hortenzia állapotát.
A csoportba sorolást követően fel kell mérnünk a növény állapotát. Miket is keressünk, miket vizsgáljunk?
– Fagyási sérülések. A fagysérült vesszők, rügyek barnák, a háncs megsértve barna, a rügy kettévágva szintén barna színű.
– Betegségek, kártevők jelenléte. Tél végén többnyire a teknőspajzstetűvel, vagy valamilyen vesszőbetegséggel találkozhatunk. Ha a vesszőn foltokat, elszíneződéseket, netán apró kiemelkedő pöttyöket látunk, akkor valamilyen betegséggel állunk szembe.
– Idős-fiatal vesszők mennyiségét, egymáshoz viszonyított arányát.
– Fizikai sérüléseket. Télen könnyebben törnek a vesszők, mert elvesztik rugalmasságukat. A nedves hó, lerakódott ónos eső, zúzmara a súlyuk miatt könnyen ágtöréseket okozhatnak.
– A hortenzia alakja, formája, ágak növekedési iránya. Kedvezőtlenül fejlődött (földhöz közel fekvők, csavarodottak stb.) vesszők a növény alakjának szétesését okozzák, ezért ezeket célszerű eltávolítani. A csavarodás, tekeredés oka lehet betegség is.
– A növekedés erélye. Minden fajtának megvan a rá jellemző éves növekedési produktuma. Ha ettől jelentős mértékben elmarad, akkor valami problémája van a növénynek.
Harmadik lépés; döntsük el, hogy milyen célból metszünk.
Alakító metszésben ültetéskor részesítjük, tehát ez csak egyetlen alkalomra szól, mivel első ültetésben csak egyszer van része a növénynek. Előfordul, hogy évek múlva átültetés mellet döntünk, de ekkor már nem alakító metszésről, hanem visszavágó metszésről beszélünk.
Rendszeres fenntartó metszésben tavasszal, a tél elmúltával részesítjük. Ez a cikk is erről szól.
Ifjító metszést akkor alkalmazunk, amikor a növény virághozama minden igyekezetünk ellenére is csökken, a tő elöregedett.
Zöld metszést pedig nyáron részesítjük előnybe, zömében a növény alakjának megőrzése, vagy valamilyen rendkívüli esemény miatt (fizikai sérülés, betegség stb.)
Negyedik lépés; határozzuk meg a metszés pontos idejét.
A metszés ideje.
A fajták közti egyik legfontosabb metszési különbség a metszési időben van. E szerint két időpontot különböztetünk meg:
– tavasszal, virágzás előtt metszük a cserjés, bugás, tölgylevelű hortenziát,
– nyár végén, virágzás után metszük a kerti, fűrészes, kúszó hortenziát.
Az Annabelle-t tél végén-tavasz, elején metszük. A metszés legutolsó időpontja a rügypattanáskor van. Ha megkésünk vele, akkor azt a virághozam, virágminőség bánja. Ennek biológiai oka van, ez azonban nem azt jelenti, hogy csak ekkor lehet, kell metszeni. A metszés időpontját meghatározza a cél is, ezt a harmadik lépésben ismertettem.
Hogyan került a biológia a tavaszi metszés időpontjához. Nos, a rügydominancia révén. A növényekben genetikailag kódolva van, hogy először mindig a csúcson elhelyezkedő rügyek hajtanak ki. Azaz dominanciát, elsőbbséget élvez a kihajtás során az a rügy, amelyik legfelül van. Ez egy roppant hasznos információ, mert ezzel akár meg is téveszthetjük a növényt. Ha egy hajtást úgy hajlítunk meg, hogy a közepe legyen legfelül, akkor azok a rügyei fognak először kihajtani. De ezzel már messzire mentem a hortenziától.
Egy korábbi bejegyzésemben már írtam róla, hogy a legfelső 2-3 rügypár hajt ki, az alatta lévők pedig gátlás alá kerülnek, és nem hajtanak ki. A növény tavaszi indulásakor energiái nagyobb részét ezekbe a hajtó rügyekbe tolja. Ha mi későn, már a kihajtás után metszünk, akkor pont ezeket a rügyeket dobjuk le, ezzel pedig elhajítjuk a növény addigi erőfeszítéseit, és újakra késztetjük. Ha igazán későn metszünk, akkor már a virággá differenciálódott rügyeket is lenyessük. Ezzel a késő metszéssel felesleges erőfeszítésre késztetjük a növényt, lemerül a tő, késik, kevesebb és gyérebb lesz a virágzás.
De visszatérve a kerti hortenziára. Ez a hortenzia faj nyár végén a rügyeiben benne hordozza a virág kezdeményét. Ahány növény annyiféleképp virágzik. Egy közös bennük, a virágzást megelőzi egy sejtmódosulás, ami azt dönti el, hogy leveles, vagy virágos hajtás lesz-e rügyből. Ez a módosulás még nem garancia a virágra, de azt már eldönti, hogy ott lesz a virág. Ezt követően egyszer csak elindul a virágkezdemény kialakulása. Nos a kerti hortenzia a tél kezdetére átesik ezen a szakaszon. Ha ilyenkor keresztbe vágtok egy fejlett kerti hortenzia csúcsrügyet, akkor mikroszkóp alatt látni benne a virágot.
A fenti képen is ezt látni. Nos, ha közvetlen a virágzás után metszünk, akkor még ezekkel a rügyekkel nem találkozunk, tehát a metszés során nem távolítjuk el a virágokat, így még hagyunk időt a hortenziának a virágok kialakítására. Ha viszont tél végén metszünk, akkor már ezeket a virágkezdeményeket nyesegetjük le. Az való igaz, hogy az elnyílt virágot sem érdemes levágni, mert még elszáradva is csodás, pláne, ha télen zuzmó, vagy hó rakódik rá. Ezért én alkut kötök a növénnyel. Tél végén metszem, de nagy körültekintéssel. Olyan hajtást ritkán metszek ki, amelyen már ott a virág. Remélem sikerült jól magyaráznom.
Metszési leírások előtt gyakran elmondom, hogy a növények nem igénylik az ember metszési gyakorlatát. Köszönik szépen Ők elvannak nélkülünk is. Mi emberek szeretjük őket metszeni ilyen-olyan indokokkal, legtöbbször azért, hogy több és szebb virágot fejlesszenek. Így van ez a hortenzia esetében is.
Ezért vallom azt, hogy mielőtt nekiesünk egy növénynek nem árt tudni, hogy mit miért csinál a növény, ha fizikai behatás esetünkben metszés éri.
Első és legfontosabb, hogy a hortenziák rügyei párosan helyezkednek el, ráadásul keresztben, azaz a egymás alatti, vagy fölötti emeletek rügyei 180 fokos eltolásban képződnek.
A rügyek a levelek hónaljában képződnek.
A páros rügyekből párosan fejlődnek ki a hajtások. Az alábbi képen nagyszerűen látszódik a páros hajtásképződés, és a keresztben állás is. Csodálatos ahogy a természet önállóan képzi a 180 fokot. Szinte sosem téved. Neki nem kell műszer hozzá.
Mindig a felső rügyek hajtanak ki először és azokból is képződik a legerősebb hajtás. Miért fontos ez? Hiába hagyunk 60 centis hajtás, annak csak a legfelső 2-3 emelete hajt ki, az alsók nem, a kihajtottak közül is a legfelső hozza a legszebb és legnagyobb virágot. Az előző képen kerti hortenziát látni ennek sajátossága, hogy a legfelső 2-3 rügyemelet mindkét rügye kihajt, ellenben ezen a képen szereplő bugás hortenziával, ahol csak a felső rügypár mindkét rügye hajt ki, az alatta lévő két emeleten már csak az egyik rügy hajt ki. Metszéskor nem is célszerű 2-3 rügyemeletnél többet hagyni. Alul szintén egy páros hajtást látunk ez már az előző évi metszés szintjét jelzi. Aki jól olvassa a hajtásokat az évekre visszamenőleg megmondja, hogy miként lett metszve a növény.
Tipikus példája a rossz metszésnek. A rügypár fölött hagyott hosszú csap komoly fertőzési forrást a betegségeknek. Mindig a rügypár fölött 0,5-1 centivel kell metszeni.
Ritkán 3-as rüggyel is találkozunk. Ilyenkor a következő képen látható eset alakul ki.
Azaz, ha ez a hármas rügy legfelül van, akkor mind a három kihajt, de közülük egy csökevényes lesz. legjobb ezt zöldmetszéskor eltávolítani, mert csak feleslegesen veszi el a növény erejét, és sűríti a tövet.
Vannak hortenzia fajták, amelyeknek a csúcsrügye mindig többes, az alábbi képen ezt látni. A középső rügy mindig erősebb, mint a mellékrügyek.
Ennél a fajnál minden rügy kihajt, de a legerősebből lesz a legerősebb hajtás. Ha elég idős már a hortenzia tő, akkor ezt a sok hajtást zöldmetszés során meg kell ritkítani a korábban már írt okok miatt.
A bugás hortenzia új hajtásait túlnyomó részt nem a tőről hozza, hanem az idősebb vázágak egyikén. Ellenben a kerti hortenziával, amelyik szinte mindig tőről hozza az új hajtásait.. Metszés során törekedni kell a tő folyamatos fiatalon tartásán, ez az információ emiatt lesz fontos.
A kerti hortenzia virágait a nyár végén képződött rügyekből hozza. Ha ezeket lemetszük, akkor a virágokat is kidobjuk. Erre ügyelni kell metszéskor. Mindig a csúcsrügyből képződött virág lesz a legszebb. Egy-egy idős hajtáson nem szabad túl sok virágrügyet hagyni, mert az csökkenti a minőséget.
Első fontos információ, hogy a hortenziákat 3 célból és 4 csoportra osztva metsszük.
A három cél:
– alakító metszés, amikor az alakjának a megtartása miatt vágunk le-, ki belőle,
– rendszeres metszés, amit minden évben elkövetünk rajta azért, hogy mindig sokat és szépet virágozzék,
– ifjító metszésben pedig akkor részesítjük, amikor már megöregedett a tő, csökken és satnyul a virághozam, ekkor megújítjuk a tövet.
Négy csoport:
– a cserjés és bugás hortenziák az adott évben fejlesztett hajtásaikon hozzák a virágaikat, ezért őket tél végén, tavasszal metszük,
– a tölgylevelű hortenzia igen kényes, főként a lombja miatt ületett faj, ezért csak korlátozottan szabdaljuk és csak tavasszal,
– a kerti és fűrészes hortenzia nyár végére kialakítja virágrügyeit, ezért őt még azalőtt metszük, mielőtt ezt megtenné, tehát a nyár folyamán,
– a kúszó hortenzia pedig a növekedési sajátosságai miatt kíván különleges metszési beavatkozást, amit nyár végén teszünk meg.
Dézsába ültetett kerti hortenzia metszés előtt. A szabadföldbe ültetett hortenzia nagyobbra nő, és ritkásabb ágrendszerű, mivel bőven van helye a fejlődéshez, ellenben a dézsás hortenzia sokkal sűrűbb, így metszéskor is jelentősen kell ritkítani. Itt metszés előtt:
Ez pedig metszés után:
Remélem, mindenki megtalálta a neki fontosat, érdekeset.Köszönöm Ferencnek a sok okos tanácsot, képeit a metszésekről!
A hortenziák dugványozásával folytatjuk legközelebb!
Kedves Éva,
az átültetés egy sokk a növénynek. Míg a gyökerei megerősödnek, kinyújtóznak bőven kell öntözni őket. A napi kettő bő öntözés jónak tűnik, de az is fontos kérdés, hogy árnyékot is kapnak -e a hortenzia tövek. Tűző napon ebben a szárazságban nehezen megy a begyökeresedés, ezt mutatják a levelek. Az is lehet, hogy csak az első ijedtség jelei, tovább öntözve, ánrnyékot biztosítva, savanyú tőzeges földdel segítve a száraulz levelek lecsipegetése után már indulhat egy dinamikus fejlődés. Okozzon sok örömet!
Kérdezni szeretném, a bugás hortenzia mennyi vizet igényel, milyen gyakran öntözzük? Kaptam 4 gyönyörű példányt, Elültetés után 3. napon az egyiknek a levelei eleinte lógni kezdtek, majd szinte csörgőre száradtak annak ellenére, hogy naponta kétszer öntöztem őket. Nem tudom, most túl öntözés jeleit mutatja, vagy még ez a mennyiség is kevés? Tudna tanácsot adni, mi lehet az oka a levelek betegségének? Köszönettel Éva