Rilke, Rainer Maria: Kék hortenzia

Eljött az egyik nagy kedvenc, a hortenzia ideje. Régóta csodálom nagy virág tányérjait, bugáit, színeit, változatosságát. Olyan időtlen nyugalom árad belőle.

Több, mint 30 féle fajtája él világszerte.A hortenziát 1788-ba hozták be Európába és Commerson botanikus hortenizának nevezte Lapeaute Hortense asszony tiszteletére. A kőtörőfűfélék családjába tartozó fás hortenzia bokrok 33 féle fajtát számolnak. Ázsiában, Amerikában és a maláj szigeteken őshonosak.Hortenzia termesztésben Franciaország áll az első helyen a világon évi 7 millió tővel.

Nem volt kérdés, az első, amit ültetnem kell Balatonszárszón a kertben, az ő lesz. Azaz többet is. Szerencsére van egy kellemes, árnyékos oldal, nyirkos földdel hátul. Ott már szinte végig ültettem a kerítés mellett . A ház előtt még a fenyő is közel van nekik, amik nagyon jót tesznek a talaj ph tartalmának lehulló tűleveleikkel. Ezt nagyon szereti a hortenzia, megőrzi vele kék színét (ha kéknek született J) . Ellenkező esetben rózsaszínre vált.

A hortenziás cikkem két részre bontom. A mostani, első részében többféle gyakorlatot, hortenzia gondozást és gondozót mutatok nektek. Többféle megközelítés van a hortenziát tartók között, virágozzék minden virág. Tanulni mindből lehet.

A következő hortenziás cikkben pedig egy szuper kertész, Herold Ferenc mondja el nekünk a hortenziák metszésével kapcsolatos tapasztalatait, alapos és bőséges tudását, illetve Rózsa barátnőm a dugványozást is megmutatja.

Sokat segített a hortenziák jobb megismerésében, gondozásában első kerti lépteimnél (bukdácsolásaimnál) Viziné Rózsa, aki Orosházán lakik és egy facebook-os kertész csoportban ismerkedtünk össze. Nagyon hamar megszerettem, mindig segített okos, gyakorlott tanácsaival. Az első időkben gyakran előfordult, hogy még nem ismertem nagyon a kertet, a tavasszal előbújó növényeknél nem tudtam, gaz vagy egy szép dísznövény lesz belőle. Mit kell kiszednem, mit hagyjak?  Aztán mikor növekednek, hogyan gondozzam?  Ősszel hogy gondoskodjak róla? Hogyan kell virágmagot begyűjteni és mikor? Ki hogy szendereg télen? Ő mindig, mindent felismert az átküldött képeimen, gyakran álltam a kert közepén kétségbeesve telefonálva neki, mi lehet, hova tegyem, mikor szedjem fel stb.. Sokszor latinul nevezte meg a növényeket… képzelhetitek, mekkora kobold szemem lett tőle térdig járva a kérdéseimmel a kertben, fülemen a telefon tele latin szavakkal 🙂 Eszméletlen tudása van és fantasztikus, jó ember.

Mivel a hortenziáknál is sokat segített, elsőként őt kérdeztem gyakorlati tapasztalatairól:

Kata:  Mikor és hogyan esett a választásod a hortenziára?

Mik voltak az első tapasztalataid a növénnyel kapcsolatban?

Rózsa: Az első kettőt úgy 15éve kaptam háztól. Igazán nem is tudtam, mit kezdjek vele, mert a korábban cserepesen vásároltakból nem maradt megy egy sem, pedig nagyon szerettem volna. Az első emlékeim: kislány koromban divat volt eljegyzési kosár díszeként, vagy ballagási ajándékként hortenziát adni. Vártam, hogy nagylány koromban biztosan nekem is lesz, de akkorra kiment divatból, így sok év után sikerült örömem lelni bennük..

K: Voltak -e kudarcaid?

R: Igen, mint írtam, a vásárolt hortenziák sorra kipusztultak. Ültetettem, ahol volt hely, napra, vagy árnyékba, bárhová. Nem tudtam milyen igényei vannak, csak tetszett. Az a két öreg, bizonyára az árnyékot adó és savanyú talajt biztosító szomszédos fenyőnek köszönheti, hogy megmaradtak. Ezek a legnagyobb hortenziáim.

K: Milyen gondozási technikák jöttek be neked? Tél végétől ősz végéig? Mire van szükségük? Van saját trükköd?

R: Összes trükköm, hogy ilyenkor a tövére dobok egy-egy vödör fenyőtűt, ami a saját lomhullató fenyőnkből van. Ettől lesz olyan tarka-barka, amilyen. Soha nem adok nekik semmilyen “varázsszert”. Mikor eszembe jut, 3-4évenként, szintén ilyenkor ősszel dobok a töve köré szerves trágyát. Ha van marhatrágya, azt. Nyáron naponta öntözöm, csak esővízzel. Semmi egyéb, csupán tavasszal metszem, kitakarítom a régi, elöregedett, száraz ágakat. Ha nagyon ágas-bogasak a szára, egy két oldalágat is levágok, ne aprózódjon el a virága.

Kata: A színüket tudod befolyásolni?

Rózsa: Igen, a fenyőtű savasít, attól kék a színük. A kisebb virágú, gondolom a fajtája miatt, jobban kékül. Egyforma kezelést kapnak, ugyanazon körülmények között.

Van, aki beöntözi különböző kémiai anyagokkal, én nem.

Már elvirágoztak a hortenziák, amikor megkaptam a rég áhított padot augusztusban. Ott hátul lesz  a helye a piros hortenzia előtt, hogy mögötte a hortenziák nőjenek nagyra! Hátha valamikor elfedik a szomszéd házát.

Kata: El fogja! Pont mostanában találtam találtam egy képet a pinteresten, ahol fantasztikusan körbenövi a hortenzia a padot. Remek ötlet!

Kata: Milyen idős a hortenziád? A szomszédomé 30 éves, az már vállig ér.

Rózsa: Hátul a piros, 8-10éves lehet, pici hajtásként jött. Nézd, milyen gyönyörű! Ez augusztus végén volt. Halvány rózsaszín fénykorában. Fantasztikus! Imádom őket. Nyáron dugványoztam új fajtákat, megmaradtak.

Kata: Permetezni szoktad, veszélyezteti valamilyen betegség?

Rózsa: Hajlamos gombásodásra a hortenzia. Nálam tavaly nyáron, amikor sok eső volt, az érzékenyebb fajták levele kezdett rothadni. Akkor egymás után kétszer permeteztem, lehullatta a már beteg leveleket, s újakat hajtott. Egy fiatal tövet elvitt. Nagyon sajnálom, pótolhatatlan fajta. Egy azóta elhunyt rokonomtól volt a hajtás.

Kata: Én tejes permettel szoktam körbeszaladni hetente egyszer, abból mindenki kap.

A másik kertészkedő, akit megkérdeztem a szárszói barátom, Roboz Kata, akinek gondolatait, rózsáit már egy korábbi írásomból megismerhettétek:

T.Kata: Hogy indult a hortenizával a barátságod? Volt esetleg kudarcod is?

R.Kata: Rengeteg kudarc volt. A szárszói agyagos talaj nem jó nekik.

T.Kata: Van azért pár őreg tő, 30-40 évesek. Van, ahol már rég senki se gondozza, de irul-virul. Pédául a szomszéd utcában egy nemrég eladott öreg háznál is, ahol ismerem az eladót, ő mesélt sokat a nagyszüleiről, akik ott éltek. Nagymamája anno Szárszó szépe is volt, nagypapája pedig bútorasztalos. Gyönyörű bútorokat készített a hangulatos, század eleji házba. A ház előtt van egy öreg hortenzia, hatalmas, ontja a virágait. Láthatóan senki se gondozza, nemrég a kaput is benőtte a repkény. Varászlatos az udvara is.

R.Kata: A régi magyar fajtak sokkal szívosabbak, mint ez a sok hollandiából importált cucc, amiket napjainkban kapunk a kertészetekből. Sokat szenvedtem a ph èrtèk beállîtàssal

T.Kata: Ezt hogyan éred el?

R.Kata: Megfelelő táparánnyal és hogy savanyîtsam nekik a talajt.

Eleve rododendronoknak valo savanyú tőzegbe ültetem, szórok nekik timsòt és tápot. Granulàtumot es tàpoldatot is és szórok rájuk fenyő tűlevelet is. Eleve zömmel fenyők alatt vannak fèlàrnyèkban. Így is nehezen viselik időnkènt a szárszói júliusi forróságot.

Nekik az ideális hőfok az nem több 30 foknál. A legjobb a 25-26 fok de ott sokszor ennèl sokkal magasabb a hő. A csapadék meg sokszor kevés.

A kemèny víz sem mindig jó, ha öntözök. A metszésük fajtafüggő. A makrohyllakat virágzàs után szoktam nyàr vègèn. A cserjés es bugás fajtákat tavasszal szoktam.

A cserjeseknek es bugásoknak nem kell a speckó savanyú föld, de a vizet szeretik.

Ezek a cserjèsek, Annabella. Kevésbé érzekeny.

12 tő hortenziám van.

Herold Ferenc, kertész pár gondolata a hortenizai csoportból. elöljáróban a következő metszéssel kapsolatos cikk elé:

A hortenzia szó alatt az átlagember fejében és lelki szemei előtt egy bizonyos növény jelenik meg. Többnyire virágüzletekben találkozik ezzel a növénnyel, ritkábban házikertek kerítése mögött megbújó növényekkel társítja. Alapvetően nincs is ezzel baj. Nem szükséges részletes botanikai jellemzéssel rendelkeznünk ahhoz, hogy szimpatizáljunk ezzel a virággal. Teljesen más a helyzet azonban akkor, ha kertünkbe szeretnénk telepíteni belőle, és sikeres gondozásába akarunk fogni. Ugyanis több fajta hortenzia létezik, melyek mindegyike mást és mást kíván.

Első fontos információ, hogy a hortenziákat 3 célból és 4 csoportra osztva metszük.
A három cél:
– alakító metszés, amikor az alakjának a megtartása miatt vágunk le-, ki belőle,
– rendszeres metszés, amit minden évben elkövetünk rajta azért, hogy mindig sokat és szépet virágozzék,
– ifjító metszésben pedig akkor részesítjük, amikor már megöregedett a tő, csökken és satnyul a virághozam, ekkor megújítjuk a tövet.
Négy csoport:
– a cserjés és bugás hortenziák az adott évben fejlesztett hajtásaikon hozzák a virágaikat, ezért őket tél végén, tavasszal metszük,
– a tölgylevelű hortenzia igen kényes, főként a lombja miatt ületett faj, ezért csak korlátozottan szabdaljuk és csak tavasszal,
– a kerti és fűrészes hortenzia nyár végére kialakítja virágrügyeit, ezért őt még azalőtt metszük, mielőtt ezt megtenné, tehát a nyár folyamán,
– a kúszó hortenzia pedig a növekedési sajátosságai miatt kíván különleges metszési beavatkozást, amit nyár végén teszünk meg.

A szabadföldbe ültetett hortenzia nagyobbra nő, mint a dézsás hortenzia és ritkásabb ágrendszerű, mivel bőven van helye a fejlődéshez, ellenben a dézsás hortenzia sokkal sűrűbb, így metszéskor is jelentősen kell ritkítani.

A talaj kémhatásáról:

Vannak olyan növények, amelyek érzékenyek a talaj kémhatására, és amennyiben ez nem kedvező a számukra, akkor nemtetszésüknek adnak hangot oly módon, hogy megváltoztatják levélzetük színét. Ez csak a kezdeti tünet, amelyet továbbiak követnek. Minél később reagálunk, annál nagyobb lesz a baj.

Közülük a legismertebbek:
– hortenzia,
– magnólia, vagy liliomfa (népi nevén tulipánfa),
– lilaakác,
– birsalma,
– egyes spirea, avagy gyönygyvesszőcserjék,
– rododendronok,
és további kevésbé ismert növények.
Legtöbbjüknek a talaj magas mésztartalmával van gondja, de előfordulnak, amelyek pont a kevés mésznek nem örülnek. Ember legyen a talpán, aki eldönti. 🙂
A magas, vagy épp kevés mész fontos tápelemek felvételét gátolja (vas, magnézium, kalcium), ezért alakulnak ki a tarka levelek. Súlyos esetben a levél megég, tartós mészprobléma esetén a először a fital, majd az idős hajtások száradnak el, végül a növény kipusztul.

Mit lehet tenni?
A legfontosabb, hogy ismerjük a növény igényeit és ne ültessük olyan talajba, amit nem szeret. Ha mégis vágyunk ilyen növényre, akkor cseréljünk alattuk talajt, vagy ültessük őket inkább nagy dézsába, ahol szabályozni tudjuk a talaj tulajdonságait.
Ha minden óvintézkedésünk ellenére bekövetkezik a baj, akkor szakember bevonásával derítsük ki, hogy mi hiányzik a növénynek, mit nem szeret, és ez alapján talajtrágyákal, lombtrágyákkal pótoljuk a hiányt, és változtassuk meg a talaj kémhatását a növény környezetében, savanyítani pl.ecettel tudunk, lugósítani pedig mésszel.
Figyeljünk a növényeinkre!

A többiek után én is leírom nektek, amit gondolok erről. Azt például tudtam, ha majd lehet, olyan házat szeretnék, aminél diófa és hortenzia is van. Diófa volt az öreg szárszói házhoz. Hortenizákkal pedig én ültettem és még mindig ültetem körbe. Muszáj. Nekem a hortenzia egy végtelen nyugalom, időtlenség. Olyan nagyi feeling.

Aztán persze lakva ismertem meg. Azt tudtam, hogy árnyékot keressek neki és lehetőleg nyirkos talajt. De ne túl mohásat. Volt kudarcom persze nekem is bőven. Például az első kisebb töveket, amiket Rózsától kaptam elvesztettem rögtön az elején. Laci felmászott felette a fenyőre, hogy levágja az alsó gallyakat és az egyik ilyenél lepotyogott. rá a picikre. Nyekk. Abból csak egy maradt. De a többi jól megvolt és Lacinak se lett baja. Sőt, sikerült tartanom a kék színt, vigyáznom mindre (Lacira is 🙂 ). Aztán egy újabb árnyékos területet kaptam, ahol a betonjárdát felszedtük. Oda tettem kettőt, ami majdnem elpusztult pár nap alatt, de olyan gyorsan jelzett, hogy másnap új helyre kerültek, ott átvészelték. A beton alatti homokos borzalmas föld egy-két év alatt helyrejött. Most jó termőtalaj lett, kapott humuszt, trágyát. Életre kelt idén, amit odatettem és két hortenziával is megpróbálkoztam újra. Idén sikerrel. Bíztatott nagyon, hogy Szárszó utcáin csatangolva gyakran láttam szép nagy bokrokat, akár elhagyatottabb üdülőháznál is, szóval jó helye van ott nekik mifelénk. Maximum marad rózsaszín, ha magára hagyjuk. Persze én nem teszem.

Az én tapasztalatom az, hogy nagyon kell figyelni valóban a jelekre, amiket a levél, ágak, virágzat küld felénk és aszerint cselekedni. Lett sárguló levelelem, ami még több vasat kért például. A vizet nagyon szeretik, ha nyáron elmertem bárhova is utazni onnan kis időre, meg kellett kérnem a szomszédjaimat, segítsenek, mert a hortenziáknak inni kell adni. Így is megjegyezték, hogy nem vagyok a ragaszkodó hortenziáim. Nincs olyan sok igényük szerintem, de ha azt nem veszem komolyan, akkor megbomolik a harmónia. Én is csak esővízzel locsolom, persze. Kis lombtrágyát is kapnak nyáron és tavasszal időnként és marhatrágyát is. Ősszel tűlevéllel veszem körbe, most pici Volldünger Linz-t is kaptak télire, hogy a fagyot jobban bírják.Időnként tavasszal és nyáron tejes permetet kapnak gomba ellen. Nyilván a talajjal én is megszenvedek majd a magam módján, mint Kata barátom. Oda se neki. Boldogok a lelki szegények 🙂 azt nagyon bírom a kertészetben, hogy egy izgalmas és tiszta matek. Előre kell gondolkodni. Erről szól a metszés, tápanyag utánpótlás üteme, időzítése is. Szonáta. Hosszú távú gondoskodás. Az enyémek még csak 3 éves tövek. 7 van eddig.

Nyár végén metszem én is a tányéros hortenziákat, a kezdő kis rügyek fölött.

A hortenzia mindig gyönyörű. Tényleg olyan időtlen, mindig örömet adó. Az ő virágzásának ritmusát nagyon szeretem. Legalább akkora mozi, mint a díszhagymáké. Kertmozi.

Amikor megmetszettem, nem volt szívem eldobni  gyönyörű virágokat. Száraz virágot nem szeretek csokorba tenni, de egy koszorút készítettünk belőle Zava barátnőmmel. A hálónk ajtajára került Szárszón. Így kerek a dolog.

És egy üdítő dézsás hortenziát is megmutatok. Egy újliótvárosi ismerősöm, Drapcsik Berta teraszán irul virul. Áprilisban lesz 4 éves. Szépen mutatja, amit Ferenc is elmondott, hogy a dézsások sűrűbben növekednek, mint a szabadföldiek.

“A hortenziàm vèletlenszerûen, minden tudomànyos gondozàs, visszavàgàs nèlkül ilyen. Azon tùl, hogy figyelmesen öntözöm, a termèszetre van bízva az àllapota. Ràadàsul az ekèly dèli fekvèsû, àrnyèk sincs. ” (Berta)

Legközelebb a metszéssel, dugványozással folytatjuk! És aki elolvasta ezt mind a hortenziákról, megérdemli Babits versét 🙂

Babits Mihály: A gonosz hortenzia

Mint nálunk az orgonák,
ugy sövényzik itt a kertet
a gonosz hortenziák.

Milyen gazdag és buja
ez a sok hortenzia!
Kékjük, ahogy elhajolnak,
mint az esti égnek kékje,
bágyadt rózsaszínbe olvad.

Elhajolnak, mert a nyár
virágának vége már,
bár a bokrok, bár a fák
nem törődnek novemberrel,
megtartják a szép ruhát,

és az ég is csupa kék
s mint öröktüz, a nap ég
és a termés csupa tarka
s mindig friss vérrel hasad
a gránátalmáknak ajka.

Ki bocsátja meg nekem
ezt a kéket az egen?
és a földön ezt a zöldet?
és e vén nap telhetetlen
lángját, és a sok gyümölcsnek

buja husát, jó izét?
s a szikrázó tó vizét?
a felhőt, mely vertarany?
s a gonosz hortenziáknak
szépségét hogy céltalan?

Hogy adok majd otthon számot
a sok lombjavesztett fának?
Óh pazar, hiú világ!
Vezekeljetek helyettem,
hervadó hortenziák!